Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

122 Magánjog. rónát már kifizették, a felperes zálogjoga ezen összeg erejéig elenyészett s az fel nem éledt az által, hogy az adósok a felperestől ujabban 488 koronát kaptak kölcsön, megengedvén, hogy az 1340 korona erejéig felperes javára bekebelezve lévő zálogjog az ujabb kölcsönösszegnek a biztosítására szolgáljon. (Curia 1904 február 4-én. 417.) 331. Eredeti érvénytelenség miatt a törlés az ellen, aki a bekebelezést kieszközölte, a rendes elévülési idő lejártáig bármikor kérelmezhető. (Curia 1904 június 7-én. 6930/903.) 331a. Panaszolják alperesek, hogy a felebbezési bíróság az ügy érdemi eldöntésénél anyagi jogszabályt is sértett azáltal, hogy nem vette tekintetbe azt a körülményt, hogy az egyenes adósoknak egyéb jelzáloggal terhelt ingatlanai 40.000 koronát meghaladó vételárért elárvereztetvén, a felperes pénzintézet beleegyezett abba, hogy a dologi adósok megkárosításával a felperes követelése után bekebelezett követelések 11.478 korona 57 fillérben kielégitést nyerjenek, holott szerintük felperesnek ebbeli ténye nélkül az árverési ügyben az egész 60000 korona kielégitést nyert volna. Ez a panasz nem bir megállható alappal, mert az 1881 évi LX. törvényczikk 190. §-a értelmében, ha a jelzálogilag biztosított követelés egyidejűleg árverés alá nem került más ingatlant is terhelt, a vételárból a hitelező követelése kívánsága szerint egészben vagy részben elégítendő ki, az tehát, hogy az egyenes adósok, illetve azok örökösei ellen befolyt végrehajtási ügyben felperes követelését egész összegében nem érvényesíthette, nem fosztja meg felperest attól a jogától, hogy követelése hátralékos részének kielégítését az annak biztosítására szolgáló más jelzálogból szorgalmazhassa. (Curia 1904 deczember 21. G. 416/904.) 332. Ellenkező kikötés hiányában, az a szabály, hogy mert a zálog a mindenkori követelés biztosítására szolgál, a zálogot adónak a zálogszerződésben elvállalt kötelezettsége is egyetemleges. A zálogszerződés az a kitétele, amely szerint a jelzálogok a felperesnél levő vagy az által ezután leszámítolandó s a zálogadók vagy akármelyikök által bármely minőségben aláirt váltók biztosítására szolgálnak, nem magyarázható másként, mint ugy, hogy a hitelező a jelzálogokból magát az ilyen fajta követeléseire nézve a szerződéssel megállapított váltóhitel korlátain belől, tetszése szerint kielégítheti. A t á 1) 1 a: A felek között nem vitás, de a zálogszerződésből is kitűnik, hogy az a kötelmi viszony, amelynek ez a zálogszerződés járulékos természetű függeléke, váltón alapuló kötelezettség volt: ellenkező kikötés hiányában az a szabály áll, hogy mert a zálog a mindenkori követelés biztosítására szolgál, a zálogot adónak a zálogszerződésben elvállalt kötelezettsége is egyetemleges. Ezt a jelen esetben maga a zálogszerződés is tanúsítja, mert annak az a kitétele, amely szerint a jelzálogok a felperesnél levő, vagy az által ezután leszámítolandó s a zálogadók vagy akármelyikök által bármely