Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

A tulajdon. Közös tulajdon. in házközösségnek volt egyes tagjai is jogosítva vannak a szerzett vagyon tulajdonjogának a tulajdonostársak javára leendő megállapítása végett keresettel fellépni, és erre való tekintettel a kereset elutasítására törvényes indokul nem szolgálhat az a körülmény,, hogy a tulajdonostársak mindenike keresettel fel nem lépett, az elsőbiróságoi. a per érdemi elbírálására kellett utasítani annál is inkább, mert a tulajdonostársak közti arány megállapítása az érdemi ítélet feiadatát képezi. (Curia 1904 október 14. 5299/903. sz. a.) 297. A község s ennek lakosai közt, a község mint erkölcsi testületet képező jogi személy vagyonát illetően magánjogi értelemben vett közösség nem áll fenn; ezeknek egymás között fennálló viszonyára tehát a magánjognak a vagyonközösség s ennek megszüntetésére vonatkozó elméletei alkalmazásba nem vehetők. Ennélfogva olyan esetben, midőn a község lakosainak egy, habár tekintélyes része, a község kötelékéből kilépve, a község határában uj községet, vagy községeket alapit, — az anya s uj községeknek az anyaközség törzsvagyonára vonatkozó viszonyai rendezésénél, nem a magán, hanem a közjogi elvek az irányadók. Az 1886: XXII. t.-cz. 152. §-ban fel vannak sorolva azok a feltételek, melyek mellett a puszta birtokosai önálló községgé alakulhatnak át; e feltételeknek egyikét képezi az, hogy a község, melytől a puszta elszakadt, azontúl is képes lesz, a törvény által megszabott közig.- és közmiv. kötelezettségeit teljesíteni (id. t.-cz. és §. f) p). Az említett §. f) és c) pontjainak egybevetéséből bizonyos, hogy ilyen átalakulásnál, nemcsak az újból alakult, hanem egyszersmind az anyaközség vagyoni érdeke is tekintetbe veendő: miből azután tekintettel arra is, hogy az újból alakult községek szükségletei fedezhetésére szolgáló anyagi erőnek megtétele, a községgé alakulásnak egyik feltétele, okszerűen következik, hogy az anya s újból alakult községek közt az anyaközségnek csak az a vagyona, illetőleg ennek értéke osztandó meg, mely a saját közigazg. és közművelődési kötelezettségei teljesítésére szükséges kiadások egyenértékét túlhaladja. (Curia T904. febr. 9. 4447.) 298. A határozatlan arányban felvett tulajdonostárs jutalékára nyert tkönyvi jogra nézve a jóhiszeműség kérdésbe nem jöhet, mert a szerzett jog csak annyiban hatályos, ha a helyszinelési tulajdonosnak tulajdoni jutalék megállapíttatik. A ki r. Curia: Az alsóbiróságok részéről jogerősen megállapittatott, hogy a kérdéses ingatlanokra a helyszínelés alkalmával tévesen vétettek fel határozatlan arányban tulajdonostársul A 1—4. sorszám alatt P. J., Cs. M. szül. P., K. A. szül. P. és F. T. szül. P. és hogy ezen ingatlanok az A 5—11. s. sz. alatt felvett tulajdonosok tulajdonát képezte és pedig egyenlő arányban. Mégis, habár K. N. helyszinelési tulajdonost ezen ingatlanokból mi sem illette meg, az ő jutalékára B. 3. és 13. s. sz. alatt bekebelezett G. János tulajdonostárs részére a jóhiszemű szerzés alapján mindkét biróság jutalékot állapított meg és a határozatlan arányt a tulajdonostársak közt ennek a számításba vételével állapította meg. Minthogy a hatá-