Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

112 Magánjog. rozatlan arányban felvett tulajdonostárs jutalékára nyert tkönyvi jogra nézve jóhiszeműség kérdésbe nem jöhet, mert a szerzett jog csak annyiban hatályos, ha a helyszinelési tulajdonosnak tulajdoni jutalék megállapíttatik; s minthogy megállapított tény, hogy K. N. tévesen helyszineltetett a kérdéses ingatlanokra határozatlan arányú tulajdonostársnak, kétségtelen, hogy az ő jogán ezen ingatlanokból a B. 3. és 13. s. sz. alatt bekebelezett G. J. tulajdonostársat mi sem illeti meg: erre vonatkozóan tehát mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatni kellett, és ennek folytán a tulajdoni arány is mindkét bíróság ítéletének megváltoztatásával a rendelkező rész szerint volt megállapítandó, mert a G. J. kihagyásával a többi tulajdonostárs tulajdoni aránya a most megállapított aránynak felel meg. (1904. május 19. 2760.) 299. A tulajdonostársak része csakis akkor határozatlan, ha a telekkönyvben kifejezetten a határozatlan arány ki van tüntetve. (Curia 1904 október 6. 5767/904. sz. a.) Vagyonközösség megszüntetése. 300. A tulajdonostárs, akinek ingatlanjutalékára a másik tulajdonostárs javára haszonélvezeti jog van bekebelezve, nem indíthat keresetet a közösségnek a haszonélvezeti jog fentartása nélkül való megszüntetése iránt, mert a haszonélvezetre jogosult tulajdonostárs eme jogának természetben való gyakorlását igényelheti és ez az igénye csak végrehajtási árverés esetében válhatik kérdésessé, de ekkor is a felett a telekkönyvi hatóság van hivatva határozni. (Curia 1904. január 8. 184/903. sz. a.) 301. Vagyonközösség megszüntetése iránti perekben is helye van perújításnak. (Curia 1904 június 28. 5174/903.) 303. A közösség jogi természetéből önkényt következik, hogy a közös dolog mikénti használatára nézve megegyezés hiányában a többség akarata irányadó s ezzel szemben a meg nem elégedő fél vélt sérelme orvoslását egyedül valamennyi érdekelt fél részvételével szorgalmazhatja a törvény által előirt uton. (M. k. C. 1904 január 28-án. 3566/1903. P.) 304. A tulajdonközösség megszüntetése iránti perben szükséges, hogy amennyiben az az ingatlanoknak természetben való megosztása mellett vitetik keresztül, előre elkészítendő felosztási tervezet alapján, magában az Ítéletben foglaltassék a megosztás módozata és meg legyen határozva, hogy mindenik tulajdonostársnak mi képezi a megosztott részét. (A m. kir. Curia 1904. márczius 16. I. G. 636/903. sz. a.)