Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

IÍO Magánjog. előző vagy annak általános jogutóda kérheti. (Curia 1904. jan. 7-én. 3405/903.) 294. Az 1881: LX. t.-cz. 168. §-ában szabályozott keresetet harmadik személy, a ki a végrehajtás által dologi jogaiban sértve van, az árverés befejezése és jogerőre emelkedése után az árverési vevő ellen már nem indíthat; következéskép ezt a körülményt védelmére sem hozhatja fel akkor, a midőn az árverési vevő az árveréssel szerzett joga alapján az árverés tárgyát képezett ingatlanra jogait birói uton érvényesiti. (Curia 1904. október 19. G. 246/1904.) Közös tulajdon. (Tervezet 683-685. § | 295. A közös dolog mikénti használatára nézve a többség által hozott határozattal meg nem elégedő fél vélt sérelme orvoslását egyedül valamennyi érdekelt fél bevonásával szorgalmazhatja a törvény által előirt uton. A m. kir. Curia: A közösség jogi természetéből következik, hogy a közös dolog mikénti használatára nézve megegyezés hiányában a többség határozata irányadó s ezzel szemben a meg nem elégedő fél vélt sérelme orvoslását egyedül valamennyi érdekelt fél bevonásával szorgalmazhatja a törvény által előirt uton, a perbe vont alperesek pedig, akiktől a kereset alapjául szolgáló sérelmesnek vitatott határozatra nézve a többség alakult, a közös birtokra nézve erdekeit valamennyi társtulajdonost nem képviselik. (Curia 1904 január 28. 3569/903. sz. a.) 296. A házközösségben rejlett vagyonközösségnél fogva a házközösség tagjait a szerzett vagyon osztatlanul és igy együttesen illette meg tulajdonul és ebbeli joguk a házközösség megszüntetésével sem szenvedett változást, minélfogva a megszüntetett házközösségnek volt egyes tagjai is jogositva vannak a szerzett vagyon tulajdonjogának a tulajdontársak javára leendő megállapitása végett keresettel föllépni. A kir. Curia: A felperesek volt házközösségnek keresettel fellépett tagjai kereseti zárkérelmüket az elsőbiróság ítélete ellen beadott felebbezésük rendén oda módosították, hogy a per tárgya ingatlan tulajdonjoga a volt házközösségnek tagjai javára minden korlátozás nélkül állapíttassák meg. Ebből folyólag, minthogy a házkc?össég megszüntetésének alapját képező osztályegyezség rendén a házközösségnek vagyonjogosult tagjai megállapítva vannak; továbbá minthogy a házközösségben rejlett vagyonközösségnél fogva a házközösség tagjait a szerzett vagyon osztatlanul és igy együttesen illette meg tulajdonul és ebbeli joguk a házközösség megszüntetésével sem szenvedett változást, és ennélfogva a megszüntetett