Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

A tulajdon. A tulajdonból származó követelések. 109 res ingatlanrész a 454/a h. ingatlanának a H. folyó által elszakított kiegészítő részét képezi, amit a fentiek szerint bizonyítani nem tudván, az alsóbiróságok őt be nem bizonyított keresetével helyesen utasították el. (Curia 1904 október 10. 4254/904. sz. a.) 292. Az ált. polg. tkv. 357. §-a értelmében osztott tulajdon csak akként létezhetik, hogy egyik tulajdonost a dolog állaga, a másikat pedig a dolog állagára való valamely jog mellett annak haszonvétele illesse, ennélfogva a tulajdonjognak oly megosztása, hogy az ingatlannak, mint fődolognak más legyen a tulajdonosa, és más legyen a tulajdonosa valamely ott levő fának, mint a kit magának az ingatlannak a tulajdona illet, az általános polgári törvénykönyv által megengedve nincs, következéskép, habár a másodbiróság Ítéletében megnevezett tanuk bizonyították is, hogy K. Márton a kérdéses diófát felperesek jogelődének el nem adta, hanem azt haláláig maga használta, halála után pedig ifj. K. Márton a alperesnek adta el, ennek a megállapodásnak más joghatálya nem lehet, mint az. hogy felperesek jogelőde K. Mártonnak a kérdéses diófára haszonélvezeti jogot engedett. Minthogy azonban az ált. polg. tvkv. 529. §-a értelmében a személyes szolgalmak a jogosított halálával megszűnnek, az pedig, hogy K. Márton meghalt a megszerzett hagyatéki iratokkal kimutattatott, ifj. K. Márton a kérdéses diófa haszonélvezetét felperesnek jogszerűen át nem engedhette, következően felperesek mint a tacsi 98. sz. tjkv. 3,134. hrsz. ingatlan tulajdonosának kimutatott örökösei arra való tekintettel, hogy a másodbiróság ítéletében kifejtettek szerint bizonyítottnak tekintendő, hogy a per tárgyát képező diófa a tacsi 98. sz. tjkvben 3,134. hrsz. ingatlanon van, jogszerűen követelhetik, hogy alperes ama diófát a felperesek birtokába átbocsássa, rtb. (Curia 1904. február 9. 4937/903. sz. a.) 4. A tulajdonból származó követelések. (Tervezet 659—682. §.) 293. Az ingatlan tulajdonának jövőben; átengedése iránti ügyletből nem származtatható a jog a későbbi átruházás megtámadására. Felperes az alapon,, hogy alperes a kereseti ingatlanok tulajdonát neki és testvéreinek átadta oly módon, hogy a tulajdonjog bekebelezésére és a birtokba lépésre az átruházó halála utáni időpont határoztatott meg, az ugyanazon ingatlanokra később elsőrendű alperes és másod- és harmadrendű alperesek közt létrejött átruházási jogügylet érvényesítése iránt keresettel fel nem léphet, mert ehhez csak a szerződő feleknek vagy jogutódaiknak van joguk. Amennyiben pedig ezen későbbi átruházás folytán, a kereseti ingatlanokra másod és harmadrendű alperesek nyilvánkönyvi jogot szereztek, felperesnek ahhoz sincs joga, hogy az alperesek tulajdonjogának törlésével az eredeti tkvi állapot helyreállítását követelhesse, mert a tkvi előbbi állapot helyreállítását csak a nyilvánkönyvi