Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
A tulajdon. Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése stb. 107 3. Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. (Tervezet 643—658. §) 286. Az a körülmény, hogy a kereseti ingatlant alperes birja, még ha felperesnek erről tudomása volt is az árverési vételnél, felperes rosszhiszeműségét egymagában meg nem állapitja. (Curia 1904 október 19. G. 246.) 287. A tagositás előtti birtoklás, a birtokszabályozási eljárás eredményével szemben az elbirtoklásnál tekintetbe nem vehető. (1904. február 16-án. 4686/903.) 289. Az osztrák polgári törvénykönyvnek a telekkönyvek tárgyát képező dolgokra az ideiglenes törvénykezési szabályok 21. §-a szerint fentartott rendelkezései csakis a szerzés és elidegenités módjára vonatkozólag tarttattak fenn, vagyis arra, hogy az elbirtoklás egyik szerzési mód, magára az elbirtoklás idejére azonban az ideiglenes törvénykezési szabályok 1. §-a által visszaállított magyar törvények az irányadók. A m. k i r. Curia: A tekintetben, hogy a kereseti ingatlan tulajdonát alperesek elbirtoklás utján meg nem szerezték, az elsőbiróság Ítéletének indokaiban ez irányban kifejtettek e helyen is annyival inkább elfogadtatnak; mert a tagositás előtti birtokállapot, a birtokszabályozással megszüntettetvén s a helyett az ujabbi (a birtokszabályozás utáni) állapot lépvén életbe: a tagositás előtti birtoklás, a birtokszabályozási eljárás eredményével szemben az elbirtoklásnál tekintetbe nem vehető; és mert az osztrák polgári törvénykönyvnek a telekkönyvek tárgyát, képező dolgokra az ideiglenes törvénykezési szabályok 21. §-a szerint fentartott rendelkezései csakis a szerzés és elidegenités módjára vonatkozólag tarttattak fen, vagyis arra, hogy az elbirtoklás egyik szerzési mód, magára az elbirtoklás idejére azonban az ideiglenes törvénykezési szabályok 1. §-a által visszaállított magyar törvények az irányadók, melyek szerint az elbirtoklási idő 32 év. Ezeknél fogva az elbirtoklás esete fen nem forogván ; minthogy nem tekinthető feltétlenül kizártnak, hogy valamely a tagositás folytán a volt földesúr részére majorsági birtokául kiosztott ingatlan tényleg nem adatott a földesúr birtokába, hanem jogi természeténél fogva továbbra is az előbbi birtokos jogszerű birtokában marad; és minthogy a kir. tábla a pert csakis az elbirtoklás alapján bírálta meg a nélkül, hogy a kereseti ingatlan jogi természete felett határozott volna: annak kijelentése mellett, hogy alperesek az birtoklásukra alapított kifogásukkal elutasittatnak, a kir. tábla a kereset és viszonkeresetnek egyéb, különösen az ingatlan jogi természetéből folyó alapon, megbirálásra volt utasítandó. (Curia 1904 február 16. 4686/903. sz. a.)
