Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

ioó Magánjog. A m. kir. C u r ia: A kir. tábla Ítélete indokaiból helybenhagya­tik. (1904 április 26-án 6619/903.) 2. Ingók tulajdonának szerzése és elvesztése. (Tervezet 592-642. §.) 283. A tulajdonjog fentartásával eszközölt adásvételi ügylet fogalmából folyik, hogy a dolognak a vevő részére való átadása által az annak birtokához való jogot a vevő szerzi meg és az eladó tulaj­donjoga alapján rendszerint nincsen jogosítva arra. hogy a dolgot a vételár fizetésével késedelmes vevőtől visszavegye, amennyiben ez rendszerint csak akkor áll be, ha a felek a vételi szerződéstől el­állanak; kétségtelen, hogy a tulajdonjog fentartásával eladott, de lefoglalt ingóknak a birói zár alól való feloldásának csak az a követ­kezménye, hogy az azok feletti rendelkezési jog a végrehajtást szen­vedőre száll vissza, annak birtoklási joga, amennyiben az tőle a birói zár alkalmazása által elvonatott, azokra vonatkozóan újra fel­éled. (Budapesti kir. itélö tábla 1903. évi október hó 16. I. G. 163. 1903. sz. a.) 284. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint az a kikö­tés, hogy az eladó tulajdonjoga a részéről eladott ingóra a vételár kifizetéséig fentartatik, érvényesnek és a vevő hitelezőivel szemben is hatályosnak van elfogadva, ez a hatálya pedig csak a vételár kifi­zetésével szűnik meg; tehát abból, hogy eladó az illető ingót saját vételári követelése behajtása czéljából lefoglaltatja s elárverezteti, jogilag még nem lehet következtetni arra, hogy eladó a fentartott tulajdonjogáról lemondott volna. (Magy. kir. Curia mint felülvizs­gálati bíróság 1904. június hó 22-én. G. 80/904. sz. a.) 285. Az ingó dolog pusztán az által, hogy végrehajtásilag le­foglaltatik, harmadik jóhiszemű személyekre nézve forgalmon kivüli tárgygyá nem válik, következésképpen a végrehajtást szenvedő tényleges uralma alatt hagyatván, a végrehajtási foglalás ellenére is kéztől-kézre átadható és igy kizártnak nem tekinthető az, hogy az ilyen dologra harmadik jóhiszemű személyek teljes és korlátlan tulajdonjogot a végrehajtást szenvedő részéről magánúton történt átruházással érvényesen szerezhessenek és az ekként szerzett tulaj­donjogukat igényper utján sikerrel érvényesíthessék. (Kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904 június 21. G. 68/1904. sz. a. azonos G. 498/904.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom