Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

IOO Magánjog. gukat kimutatják. (Curia 1904 október 18-án. 4878/903., azonos 4919/903.) 269. Tartozék mindaz a dolog, ami a fődologgal olyan állandó viszonyban van, hogy a fődolog czéljaira szolgál, amiből következik, hogy valamely malom, illetőleg gyár állandó üzemi felszerelését tevő minden gép és géprész még akkor is, ha az ingatlanhoz építkezéssel hozzáerősítve nincs, az illető malomnak, illetőleg gyárnak tartozéka. — A felperesek részére jelzálogul szolgáló ingatlanon malom és bőrgyár van üzemszerűen felállítva es felszerelve; az igényelt táigyak annak a malomnak és bőrgyárnak üzemei felszerelését tevő gépek és géprészek és azzal a malommal és bőrgyárral olvan módon módon függenek össze, hogy azoknak a czéljaira szolgálnak. Ebből a tényállásból a fent kifejtetteknél fogva jogszerűen következik, hogy az igényelt tárgyak a felperesek részére jelzálogul szolgáló ingatlannak ezzel szorosabban összefüggő tartozékai, és mint ilyenek felperesek igénykeresete következtében ez ingatlantól elkülönítve külön ingók gyanánt végrehajtásilag el nem adhatók. (Magy. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904. évi június hó 9. G. 412/904. sz. a.) azonos G. 142/904. 270. A szobában elhelyezett mosdó, mely a falba elhelyezett vízvezetékkel össze van kötve, de ugy, hogy állagának sérelme nélkül elmozdítható, az ingatlan tartozékát nem képezi. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint a felperesek az illető 15. tételszám alattira keresetüket arra alapították, hogy ez az ő anyjuk után reájuk szállott ingatlannak elválaszthatatlan tartozéka és így ingatlannak tekintendő; ámde a foganatosított szemlének a felebbezési bíróság ítéletében valónak elfogadott eredménye szerint az illető 15. tételszám alatti egy márvány mosdóasztal, a mi mosdás czéljából a szobában el van helyezve és a falban elhelyezett vízvezetékkel akként összeköttetésbe hozva, hogy állagának sérelme nélkül onnan elmozdítható; e tényállás mellett tehát az a mosdóasztal az ingatlan tartozékának jogilag nem tekinthető és az ingatlannal egy tekintet alá nem is vonható. (1904 május 3-án G. 735. sz.) A birtok és birtokvédelem. (Tervezet 505-524. §.) 271. A tulajdonjog fentartásával eszközölt adásvételi ügylet fogalmából folyik, hogy a dolognak a vevő részére való átadása által az annak birtokához való jogot a vevő szerzi meg és az eladó tulajdonjoga alapján rendszerint nincsen jogosítva arra, hogy a dolgot a vételár fizetésével késedelmes vevőtől visszavegye, a menynyiben ez rendszerint csak akkor áll be, ha a felek a vételi szerződéstől elállanak; kétségtelen, hogy a tulajdonjog fentartásával eladott, de lefoglalt ingóknak a birói zár alól való feloldásának csak az a következménye, hogy az azok feletti rendelkezési jog a végre-