Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

3-2 kereseti jogának ellene mond, már pedig annak sincs nyoma, hogy az alperes ilyen kezelési utasítás adását állította és bizonyítani kívánta volna. És ha már a fentebbi birói gyakorlaton alapuló jogszabálynál fogva a zárgondnok külön kezelési utasítás nélkül is kereseti joggal bir a haszonbérnek birói úton érvényesítésére, akkor a dolog természetéből folyik, hogy a behajtás iránti perben annak a kérdésnek felmerülése esetében, hogy a haszonbérleti szerződés fennáll-e vagy sem, ez a kérdés is eldöntendő. A felebbezési bíróság nem sértette meg a S. E. 64. §-a azt a rendelkezését sem, a mely szerint a döntését előidéző okokat szorgos méltatás alapján felhozni és kifejteni köteles, mert a bíróság ennek a kötelességének eleget tett. Az eljárási jogszabályok sértésére vonatkozólag felhozott összes panaszok tehát alaptalanok. Áttérve az anyagi jogszabály sértésére, illetőleg nem alkalmazására és állítólag nem létező jogszabály helytelen alkalmazására vonatkozó panaszra, az alakilag és tartalmilag nem kifogásolt A) és 3. V. a. haszonbérleti szerződési okirat tartalmából kétségtelen, hogy az alperes haszonbérbe vette J. Lajostól úgy is mint kisk. gyermekei törvényes képviselőjétől az ott megjelölt osgyáni ingatlant az 1907 október 1-től 1919 szeptember 30-ig terjedő 12 évre; a felebbezési bíróság pedig elfogadva az elsőbiróság ítéleti tényállását, megállapította, hogy a haszonbérbeadó ellen foganatosított végrehajtás folyamán a haszonbérbe adott ingatlan jövedelmeinek kezelésére a felperes a telekkönyvi hatóság részéről 1911. évi október havában zárgondnokul kirendeltetett, a mit egyébként a felebbezési eljárásban '/. és 2. 7. a. csatolt birói végzések is bizonyítanak és megállapítást nyert az is, hogy az alperes az A) a. haszonbérleti szerződést J. Lajos haszonbérbeadóval és végrehajtást szenvedővel az 1912. évi május hó 8-án létesített megállapodás szerint 1912 október 1-től kezdődőleg megszüntette és az ingatlant 1912 november l én elhagyta. Nincs azonban tényállásként megállapítva az alperesnek csakis a felülvizsgálati kérelemben felhozott az az új tényállítása, hogy a zárgondnok, a ki a végrehajtó bíróságnak 3. •/. a. végzésével a haszonbérben levő ingatlan haszonbéreinek a haszonbérlőtől való beszedésére utasíttatott, és a ki a végrehajtatónak