Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

33 ezekre a haszonbérekre végrehajtásilag szerzett jogait érvényesíteni van hivatva, a haszonbérleti szerződésnek a zárlat foganatosítása után később történt szerződési megszüntetéséről tudomással birt volna és ahhoz akaratával hozzájárult volna. Az ingatlan haszonélvezetére foganatosított zárlat, által a haszonélvezetre foganatosított végrehajtást szenvedőtől jogilag elvonatik a haszonélvezettel járó jövedelmekre vonatkozó rendelkezési jog és ennélfogva a végrehajtást szenvedő nincs jogosítva egyoldalúan s illetve csak a haszonbérlővel való megállapodás útján arra, hogy olyan intézkedéseket tegyen, a melyek által a haszonélvezet tárgyának jövedelme kevesbíttessék, megváltoztassék, vagy épen megszüntettessék, vagy a zárlat foganatosításakor fennállott hasznosítási mód elenyésztessék. Ennél a jogszabálynál fogva a haszonbérbeadó végrehajtást szenvedett a zárgondnok hozzájárulása és az érdekelt hitelező meghallgatása nélkül nem volt jogosítva arra, hogy az alperessel a hosszú időre kötött haszonbérleti szerződést idő előtt megszüntesse, ezzel az alperest szerződési kötelezettségei alól feloldhassa, a zárgondnokot és a végrehajtót az ingatlan házi kezelésére, az ezzel járó költségek előlegezésére, vagy a zárgondnokot uj haszonbérlő keresésére kényszeríthesse. Ennélfogva pedig a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt és nem alkalmazott egy nem létező jogszabályt, hanem a fennálló jogszabályt alkalmazta akkor, a mikor az alperes és a végrehajtást szenvedő közt a haszonbérleti szerződés időelőtti megszüntetésére vonatkozólag létrejött megállapodásra való tekintet nélkül az alperest az 1912 október 1-én lejárt haszonbér megfizetésére kötelezte. Ennek a jogi álláspontnak nem áll ellent az, hogy a m. kir. Curia a felülvizsgálati kérelemben idézett határozataiban kimondotta azt, hogy a lakbérleteknél a ház tulajdonosa a bérlő ellen a bér nem fizetése okából kereseti joggal bir a kilakoltatás iránt akkor is, ha a ház haszonélvezete zárgondnoki kezelés alatt áll, vagy hogy kimondotta azt, hogy nem érvénytelen az a bérleti szerződés, a mely a haszonélvező részéről a zárgondnok hozzájárulása nélkül oly időben köttetett, a mikor a zárlat még foganatosítva nem volt, vagy végül hogy kimondotta, hogy a háznak zárgondnoki kezelés alá adása nem szünteti meg a tulajdonosnak jogát olyan lakás bérbeadására, a mely iránt a zárgondnok még Curiai határozatok. XIX. köt. 3