Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)
170 A miből következik, hogy az ezen az alapon folyamatba tett ebben a perben később a birói egyezség érvénytelenségére nézve a keresetben felhozott anyagi semmiségi okok, ú. m. a birói egyezség gyámhatósági jóváhagyásának hiánya és a gondnokolt részéről visszteher nélküli joglemondás, nem vétettek elbírálás alá. Alperes eljárási jogszabály megsértése gyanánt panaszolja azt, hogy a felebbezési biróság nem rendelte el az ő általa arra nézve hivatkozott tanuknak a kihallgatását, hogy felperes a megsemmisíttetni kért birói egyezségben magára vállalt tőkével és járulékaival valójában adósa alperesnek és így az egyezség nem jár felperesre nézve jogsérelemmel. Ez a panasz alaptalan, mert az 1881 : LIX. t.-cz. 50. §-a alá eső semmiségi perben egyedül az a döntő kérdés, hogy a 39. §. g), i) vagy k) pontjainak valamelyik esete fennforog-e, vagy sem? Azonban a megsemmisíteni kért egyezség által megállapított jog fenn, vagy fenn nem állásának kérdése nem képezvén eldöntés tárgyát: a felebbezési biróság nem sértett eljárási szabályt, a midőn a semmiségi perre nézve lényeges befolyással nem biró körülményekre nézve a bizonyítást nem rendelte el. Alaptalan az a felülvizsgálati panasz is, hogy az 1881. évi LIX. t.-cz. 50. §. végső bekezdése alapján a felperes képviseletében eljárt V. Gábor ügyvéd a semmiségi kereset tárgyalására idézendő és meghallgatandó volt volna, mert a semmiségi kereset annak tartalma szerint az 1881. évi LIX. t.-cz. 39. §. i) pontjára alapítottnak jelentkezik, ebben az esetben pedig az alperes által mellőzöttnek panaszolt idézés nem szükséges. Egyebekben azonban alaposnak találtatott alperesnek felülvizsgálati kérelme. A felebbezési tárgyaláson előadott elsőbirói tárgyalás eredménye szerint u. i. alperes avval védekezett, hogy a felperes képviseletében eljárt V. Gábor ügyvédet a megsemmisíttetni kért birói egyezség alapját képező perben való eljárásra nemcsak felperesnek lelépett gondnoka L. Józsefné, szül. G. Laura, hanem az ezután kinevezett Gz. Géza gondnok is megbízta, részére a S. E. T. 7. §. végső bekezdésében előírt meghatalmazást kiállított és átadott, s a nevezett ügyvéd eme megbízás alapján kötötte