Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

167 bíróság ítéletének az ellen a része ellen irányul, a mely szerint alperes elutasíttatott az 1881 : LIX. t.-cz. 69. §. 1. pontja alapján kérelmezett perújítás megengedése iránti kereseti kérelmével; a felebbezési bíróság ítéletének azt a részét pedig, a mely szerint az alperes perújítási keresetével érdemben elutasíttatott; úgyszintén az ítéletnek a perköltségekről rendelkező részét is az alperes felülvizsgálati kérelme következtében feloldotta és a felebbezési bírósagot további eljárásra és arra utasította, hogy a pernek a jelen feloldás által érintett részében, a tényállásnak minden irányban szabályszerűen leendő megállapítása mellett újból határozzon, mely határozat terjedjen ki a felmerült összes eljárási költségek pcies felek melyike által leendő viselésének a kérdésére is, a következő indokolással: Alperesnek az a panasza, mely szerint a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy az 1881 : LIX. t.-cz. 69. §. 1. pontja alapján kérelmezett perújítás megengedése iránti kereseti kérelmével elutasította, alaptalan már azért: mert a jelzett perújitási kérelemnek ténybeli alapjául fektetett az a körülmény, mely szerint az alapperben az alperes ügyvéde nem kifogásolta az alapperbeli kereset beadását megelőző időre járó tartásdíj megfizetésére irányuló kereseti kérelemnek a megítélését, megczáfoltatik az alapperben tartott első érdemleges tárgyalásról felvett jegyzőkönyvnek azzal a tartalmával, mely szerint az alperes ügyvéde tárgyaláson a most jelzett kereseti kérelmet is magában foglaló egész kereseti kérelemnek az elutasítását kérte. De különben is a perújítás megengedhetőségének egyebekben hely adatván, alperesnek módjában állott a perújítást érdemben kiterjeszteni az alapperbeli ítéletnek arra a részére is, a melylyel a szóban forgó tartásdíjrészlet megítéltetett. Alaptalan az alperesnek az a panasza is, mely szerint a felebbezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte a tényállás-megállapítást ama körülmény tekintetében, mely szerint a felperest az ő fia tartja el, még pedig ingyenesen; mert ez a körülmény az alperest a felperes javára a törvénynél fogva terhelő tartási kötelezettség szempontjából merőben közömbös. Jogszabálysértés van azonban abban — se részben az alperes felülvizsgálati panasza alapos —, hogy a felebbezési bíróság mellőzte a tényállás-megállapítást az alperes által bizonyítani kívánt ama körülmény tekintetében, hogy felperes a peres feleknek házasság alatti szerzeményéből 20,000 K-t vitt el magával és azt takarékbetétül helyezte el.