Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

157 mert felperes felülvizsgálati kérelmének az a része, a mely a felebbezési bíróságnak tüzetesen indokolt és így jogszabálysértés nélkül eszközölt mérlegelésének eredményével ellentétesen Gs. Elemér tanú vallomásának hiteltérdemlőségét vitatja, a felebbezési bíróságnak a S. E. T. 64. §-ában lefektetett szabad mérlegelési jogába ütközik, a melynek a tényállás tekintete alá eső eredménye pedig felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. A mi felperes felülvizsgálati kérelmének azt a részét illeti, a mely szerint a felebbezési bíróság iratellenesen állapította meg H. Bernát tanúnak a D. F. alatti jegyzőkönyvben foglalt vallomásáról azt, hogy ennek a 6 7. alatti kérdőpontok 3. és 4. kérdésére adott válasza nem bír valószínűséggel, figyelemmel arra, hogy felperes és alperesek is az I. F. alatti szerződést, érvényesnek fogadták el, jóllehet a felperes által képviselt gyár az alperestől kivánt jóváhagyó nyilatkozatot az alpereshez nem is intézte, a H. Bernát tanú által most kiemelt ténykörülményre vonatkozólag tett vallomás valószínűtlennek kijelentése a felperesre nézve azért nem sérelmes, mivel a felebbezési biróság a tényállásnak ezt a részét mégis a felperes által vitatott értelemben állapította meg és így a felperes felülvizsgálati kérelmének ez a része tárgytalan. Nem bir alappal a felperes felülvizsgálati kérelmének az a része sem, mely szerint a felebbezési biróság helyt nem álló indokból mellőzte Sch. Bernát tanú vallomását; mert a felebbezési biróság ítéletének indokaiban kifejtette, hogy Gs. Elemér tanú vallomását a pernek részletesen elemezett és mérlegelt egyéb bizonyító adataival szemben előadott okokból nem fogadta el és ugyanezen okokból nem fogadta el Sch. Bernát tanú vallomását sem, a tanúvallomás mellőzése ezáltal a S. E. T. 64. §-hoz képest kellően lett indokolva és nem ütközik eljárási jogszabályba. Minthogy pedig a ker. törv. 354. §. alapján kifejlődött állandó birói gyakorlat szerint a vevő az eladónak az utólagos teljesítésre határidőt csak ily irányú kérelemre tartozik engedni és annak a késedelmes eladóval közlése után, hogy a teljesítés helyett kártérítést követel, a vevőnek az utólagos teljesítést nem kell el-fogadnia; és minthogy a tényállás megtámadására irányuló fenti felülvizsgálati panaszok elvetése folytán jogszabálysértés nélkül megállapított és a S. E. T. 197. §. értelmében a felülvizsgálati eljárás során irányadó felebbezési birói ítéleti tényállás szerint felperes