Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

minthogy azonban a fellebbezési biróság Ítéleti indokolása szerint a nőnek vagyoni viszonyait nem méltatta, és jelen per az erre vonatkozó tényállapítás nélkül érdemben felül nem bírálható, Ítéletét a S. E. 204. §-a értelmében feloldani, és a további szabályszerű eljárás elrendelése mellett a perköltség viselésének kérdésére is kiterjedő új Ítélet hozatalát elrendelni kellett. Az ítélet feloldása folytán alperesnek többi panasza, és felperesnek kizárólag a tartásdíj mennyisége és a perköltség részbeni megítélése ellen emelt panasza is tárgytalanná vált. (Kir. Curia G. 239/1913. 1914 márczius hó 10-én.) 3429. A férj vagyontalansága magábanvéve a nőtartási kötelezettség megszüntetésére vagy a tartásdíj összegének leszállítására törvényszerű indokul nem szolgálhat. A m. kii*. Curia V. István felperesnek V. Istvánná V. Mária alperes ellen ideiglenes nőtartási kötelezettségnek megszüntetése és jár. iránti sommás perben felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította és felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére kötelezte a következő indokolással: A felebbezési bíróságnak ítéleti ügyállása és tényállása szerint, felperes 1908. Sp. III. 978. sz. a. beadott keresete rendén az alperes részére az 1906. Sp. 44. sz. a. hozott Ítélettel megállapított ideiglenes nőtartási kötelezettségét megszüntetni vagy leszállítani kérte az alapon, hogy a nőtartási díj összegének megállapításánál tekintetbe vétetett az is, hogy felperes abban az időben neje külön vagyonának jövedelmét is élvezte, de neje e vagyonnak kezelését később tőle elvonta, és neje annak jövedelméből illően eltarthatja magát. Peres felek e perben 1909. évi június hó 24-ik napján birói egyezséget kötöttek, melynek rendén felperes a nő megállapított tartásdíjának biztosítására kötelezte magát, és kijelentette, hogy a pert leteszi. A S. E. 13. §-a szerint itt is alkalmazandó 1868 : LIV. t.-cz. 70. §-a értelmében az Ítélet hozatala, tehát az ezzel jogilag egyenlő hatályú birói egyezség kötése után perletételnek helye nincs, felperesnek említett kijelentése tehát a jog szempontjából nem perletételnek, hanem joglemondásnak tekintendő oly értelemben, hogy igényét a kereset rendén előadott okból érvényesíthesse;