Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

148 az következik, hogy felperes az általa a nevezett hitelező részére a fentjelzett módon teljesített fizetés ellenében a hitelezőtől nyert engedmény utján a hitelező követelését magának meg nem szerezhette s ekként ezt a követelést, szerzési czím- és magán­jogi alap hiányában a többi adóstársak, vagyis az alperesek ellenében nem érvényesítheti; mert e fizetésből, mely a kifejlet­tek szerint jogilag olybá veendő, mintha azt maga a fentnevezeit egyik egyetemleges adóstárs: dr. G. György teljesítette volna, csak ez az adóstárs származtathatna a maga javára az alperesek ellenében követelési igényt, de csak a fizetett összeg megtérítése iránt s ezt is csak akkor, ha az egyetemleges adóstársaknak egymás közötti jogviszonya, ennek anyagi tartalmához képest eme megtérítési igény jogszerű alapjául szolgálhat. A felperes keresete mind a két alperes ellen ugyanazon a jogalapon nyugodván, a jogalap közösségéből folyóan felperesnek a mindkét alperes ellen perbevitt joga csak egységesen bírálható meg; következéskép az elsőrendű alperes felülvizsgálati kérelmé­nek az ügy érdemében az előadottaknál fogva helyt adva, a felebbezési bíróságnak ítélete nemcsak a felülvizsgálattal élő al­peres irányában, hanem a S. E. 191. §-a értelmében alkalmazandó 139. §. rendelkezéséhez képest a felülvizsgálattal nem élő másod­rendű alperes irányában is felülvizsgáltatván, annak eredményé­ben a felebbezési bíróságnak a S. E. 185. §. a) pontja alá eső jogszabálysértéssel hozott ítélete megváltoztatásával, felperes a mindkét alperes ellen indított keresetével el volt utasítandó, s mint teljesen ügyvesztes a felülvizsgálattal élő alperes részére ennek eziránt előterjesztett kérelme alapján a S. E. 109. és 168. §-ai szerint az összes perköltségeknek, valamint a felülvizsgá­lati kérelem sikere következtében a S. E. 204. §-a szerint, a felül­vizsgálati eljárás költségének a viselésében el volt marasztalandó. (Kir. Guria G. 347/1913. 1914 márczius hó 3-án.) 3427. Anyagi jogszabály, hogy senki több jogot másra át nem ruházhat, mint a mivel az átruházás idején maga birt, ebből folyólag a végrehajtást szenvedő jogán fel­lépett végrehajtató sem gyakorolhat több jogot, mint a mi jogelődét megillette,

Next

/
Oldalképek
Tartalom