Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

124 avatkozókra nézve jogerőre emelkedettnek lévén tekintendő, felülvizsgálat benyújtásának helye nincs, s ezért a beavatkozók felülvizsgálati kérelmét is visszautasította s mint törvényileg kizárt jogorvoslatért az ellenjegyző ügyvéd részére díjat a saját felével szemben sem állapitolt meg. (Kir. Curia G. 187/913. 1914 január 28.) 3414. Ha peresfelek között vagyonközösség fenn nem áll, az ennek megszüntetése iránti keresetnek jogalapja nincs. A m. kir. Curia H. György és társai felpereseknek I. János és társai alperesek ellen vagyonközösség megszüntetése és jár. iránti sommás perben alperesek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság ítéletét megváltoztatta, felpereseket keresetükkel elutasította és elsőbirósági, felebbezési és felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére kötelezte a következő indokolással: Alpereseknek panaszai alaposak. A felebbezési bíróságnak meg nem támadott és a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó ítéleti tényállása szerint peresfelek illetőleg jogelődeik az ingatlan területet az 1898. évi november 9-ik napján történt megvásárlása után egymásközt a részesedés arányában felosztották és birtokba vették oly megállapodás mellett, hogy ha a Laborcz folyó egyiknek vagy másiknak birtokbavett területéből egy részt elmosna, a többi társak őt megfelelő földterülettel kárpótolni kötelesek. E szerint tehát peresfelek a pertárgya ingatlant egymásközt természetben felosztották és ez alkalommal csak azt a jogot tartották fenn, hogy egyiknek vagy másiknak a vízmosás következtében beállott területi károsodása esetére a birtokostársak területi kárpótlással tartoznak; a miből jogszerűen következik, hogy peresfelek között vagyonközösség fenn nem állván, az ennek megszüntetése iránti keresetnek jogalapja nincs; és ennélfogva felperesek alperesektől a közöttök létesült és reájok nézve törvényerejű joghatálylyal biró megállapodáshoz képest nem az ingatlanoknak természetben újból felosztását, hanem a mennyiben a vízmosás folytán a kiosztott