Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

110 értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítékul szolgálható tárgyalási jegyzőkönyvek és azok mellékletei szerint nem vitás a peres felek között, hogy alperes az erdei termékek kihasználása tekintetében az előirt szerződési kötelezettségeknek meg nem felelt és felperes a szerződés III. A) fejezete értelmében ily esetre feljogosittatott arra, hogy a ki nem használt erdei terméket e mulasztás folytán tulajdonul birtokába átvegye. Szerződés szerint alperes az átvett épületeken felperes jóváhagyása nélkül átalakításokat nem tehet és alperes az épületekben felperes beleegyezését be nem várva, átalakításokat eszközölt és alperes a földmívelésügyi ministeriumhoz azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a fakiszállításra szükséges gőzüzemű iparvasut. költségeihez ezeknek 50%-val hozzájáruljon. Nem vitás továbbá a peres felek között az sem, hogy a m. kir. államkincstár nevében eljárt a m. kir. földmívelésügyi ministeiium az alsóbirósági Ítéletekben felhívott rendeletei szerint kijelentette, hogy a szerződésszegésektől eltekint, sőt az építendő iparvasut költségeihez hozzájárulni is hajlandó, ha alperes ama rendeletekben körülirt feltételeket magára nézve kötelezőknek elfogadja. Nem vitás az sem, hogy az o. i m. kir. erdőhivatal 1907. évi augusztus hó 4-ik napján 2504-007. sz. a. utasította alperest, hogy az említett ministeri. rendeletekben körvonalozott feltételek iránt haladéktalanul nyilatkozzék, mert ellenesetben kénytelen lesz a vasút építését kincstári területen megakadályozni, ennek nem sikerülése esetén pedig alperes ellen a birtokháborítási pert megindítani és alperes 1907. évi augusztus hó 7-ik napján a földmívelésügyi ministeriumhoz intézett beadványában kijelentette, hogy az említett ministeri rendeletekben irt és az iparvasutnak a kincstár által leendő megváltasára vonatkozó feliéleieket is elfogadja. Végül nem vitás az sem, hogy alperes később az említett feltételeket magára nézve kötelezőknek el nem ismerte és az ezekről kiállított Írásbeli nyilatkozatot aláírni vonakodott abból az okból, hogy a m. kir. erdőhivatalnak 2504 907. sz. a. hozzáintézett rendeletében foglalt fenyegetéssel előidézett kényszerállapotban fogadta el a ministeri rendeletekben irt feltételeket, mert attól tartott, hogy az iparvasut építésének erőszakos megakadályozásával nagy anyagi károsodásnak lesz kitéve és ennek