Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

117 folytán felperes és alperes között az alapszerződést módosító érvényes szerződési megállapodás nem létesült. A m. kir. Guria azonban elfogadta a felebbezési bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy alperesnek ez a védekezése törvényes alappal nem bir. Jogszabály szerint a fenyegetés a szerződés érvénytelenségét akkor vonja maga után, ha az jogosulatlan és alapos félelmet gerjeszt a fenyegetettben az iránt, hogy annak nem teljesítése következtében jogtalanul anyagi hátrányt szenved és így a fenyegetés okozta kényszer őt szabad akarati elhatározásában megakadályozta. Ez a jogszabály azonban jelen esetre nem alkalmazható ; mert felperes az előadottak szerint alperesnek a ministeri rendeletekben előirt feltételeknek elfogadása esetére tetemes anyagi kedvezményeket igért és ez ajánlatnak el nem fogadása esetére pedig csak az alapszerződés rendén biztosított és a kincstári ingatlanoknak kizárólagos tulajdonára alapított jogainak törvényes úton leendő érvényesítését helyezte kilátásba; ez az eljárása pedig törvényszerű alapon nyugszik, erre tehát jogosultnak tekintendő és a felebbezési bíróság a peradatoknak a S. E. 64. §-a rendeletéhez képest tüzetes mérlegelése alapján és ennélfogva a S. E. 197. §-a értelmében sikeres felülvizsgálat tárgyává nem tehető tényként azt állapította meg, hogy alperes a fennebbi ajánlatot elfogadó nyilatkozatának megtéletében szabad akarati elhatározásában kényszerítőleg befolyásolva nem volt. Nyilvánvaló tehát ezek szerint, hogy a pótszerződésben irt megállapodás a peres felek egyező akarata alapján létesült, tehát mint a törvény által megengedett érvényes szerződés a szerződő feleket egyaránt köti. Alperes ellenvetése folytán most már az a kérdés merül fel, hogy jelen esetben a jogviszony megállapítási kereset a S. E. 16. §-ának megfelelően helyt foghat-e. Alperesnek erre irányuló panasza is alaptalan; mert az előadottak szerint alperes a fennebbiekben létrejött szerződés érvényességét megtámadta és a ministeri rendeleteknek megfelelő, alperes által elfogadott feltételek értelmében irásba foglalni kívánt pótszerződést aláírni vonakodott; felperes ezt a szerződési megállapodást érvényesnek tekintvén, nem élt abbeli