Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

103 Mindenekelőtt a m. kir. Guria előrebocsátja, hogy a sommás eljárási törvény 197. §-ának végbekezdése alapján a felperesek felülvizsgálati kérelméhez ]í) és 2. B) alatt csatolt okiratokat, mint nem valamely eljárási szabály nem helyes alkalmazása miatt csatolt és az első- és a felebbezési bíróság előtt nem érvényesített új bizonyítékokai tekintetbe nem vette. A B) alatti haszonbéri szerződés 4. pontja szerint, alperesek a haszonbérleten termett széna felével szabadon rendelkezhettek és azt a haszonbérlet területéről el is szállíthatták, de csak úgy, ha ebbeli szándékukat a haszonbérbeadónak a bevontatás vagy a kazal és boglyák megkezdése előtt bejelentették, ha pedig a bejelentést elmulasztanák, ezt pótolniok nem lehet és olybá vétetik, mintha a szénatermésből bármit is eladni nem akarnának és ez által az értékesítés kedvezményétől arra az esztendőre elesnek; végül a telebbezési bíróság ítéleti tényállásképen megállapította, hogy alperesek 3 kocsiravaló szénát szállítottak el a haszonbérlet területéről. Habár a B) alatti 13. pontja értelmében haszonbérlőknek a szerződés pontjaitól semmi tekintetben sem szabad eltérni, a mi, ha megtörténnék, haszonbérbeadónak jogában áll a bérletet fölmondás útján esetleg bíróságilag megszüntetni, mégis alpereseknek ama mulasztása alapján, hogy az őket megillető szénatermés feléből 3 kocsiravalót a bérlet területéről engedély nélkül elszállítottak, felperes a szerződés megszüntetését nem kérheti, mivel ez a szerződésszegés a haszonbérlet terjedelmére, az alperesi kötelezettség mérvére és az okozhatott kár csekélységére való tekintettel, egymagában nem képezheti a haszonbéri szerződés oly lényeges kötelezettségének megszegését, a melynek fennforgása esetében, még ha ez szerződésileg ki is köttetett, a haszonbéri szerződésnek megszüntetése követelhető. A felebbezési bíróság tehát nem sértett meg anyagi jogszabályt az által, hogy alpereseknek a felperes által panaszolt fenti mulasztása okából a haszonbéri szerződést nem szüntette meg a felek közt. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint, alperesek az 1911/12-iki gazdasági év második felére járó és 1912. évi május hó utolsó vasárnapján, vagyis május hó 26-ik napján esedékes haszonbért megkésve, 1912. évi június hó 20-ikán fizették meg felperesnek, azonban a felebbezési bíróság G. Ferencz tanú-