Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

100 3402. Az a körülmény, hogy a per tárgya ingatlan tulajdoni osztottsága telekkönyvileg ma is kitüntetve van, egymagában a megváltási jogosultság jogi megállapítására törvényes indokul nem szolgálhat. A m. kir. Guria J. Pál felperesnek L. Pál alperes ellen majorsági zsellérszolgálmány megváltása és jár. iránti sommás perében a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította; ellenben alperes csatlakozási kérelme következtében a felebbezési bíróság Ítéletének a perköltség kölcsönös megszüntetésére vonatkozó részét megváltoztatta és felperest kötelezte, hogy alperesnek elsőbirósági, felebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget 8 nap és végrehajtás terhe alatt megfizessen, a következő indokolással : Felperes panasza alaptalan. Az 1853. évi márczius hó 2-án kiadott nyilt parancs és az 1871 : LIII. t.-cz. a megszüntetett úrbéri kapcsolatból fennmaradt jogokat és birtokviszonyokat szabályozzák; arról azonban, hogy a volt földesúr és az egyes szolgálattevők között létesült majorsági zsellérviszony minő feltételek alatt szüntethető meg, intézkedést egyáltalán nem tartalmaznak, hanem ennek a kérdésnek eldöntését a hozandó törvényre tartották fenn; és ez a kérdés az 1896 : XXV. t.-cz. által részletes megoldást nyervén, az ily természetű perek elbírálásánál kizárólag e törvényben lefektetett jogszabályok szolgálhatnak irányadóul; ennélfogva felperesnek az elől felhívott törvényre és törvényes rendeletre alapított jogi álláspontja ebben a perben helyt nem foghat. Az 1896 : XXV. t.-cz. 1. §-a a majorsági zsellérszolgálmány megválthatóságának alapfeltételéül állítja ugyan fel, hogy ennek a zsellérségi viszonynak már 1848. év előtt keletkezettnek kell lennie, de e mellett is a volt zsellért a szolgálmány megváltására csak akkor jogosítja fel, ha ez a viszony később bekövetkezett tények folytán meg nem változott oly módon, hogy ez által a zsellérségi ingatlanra nézve, ennek a volt földesúr és a zsellér vagy ennek jogutóda között fennállott tulajdoni osztottsága megszűnt. Ebből pedig jogszerűen következik, hogy ebben a törvényben szabályozott feltételek hiányában az a körülmény, hogy a per tárgya ingatlan tulajdoni osztottsága telekkönyvileg ma is ki-