Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)
83 napján megtartott tárgyalás rendén azt adták elő, hogy a peres Huttungs Equivalent és az Extra Huttung majorsági földek 298 + 222 = 520 hold területűek és a per adatai szerint e két ingatlan területe a földkönyvben azért van 624 hold területűnek feltüntetve, mert ebből a patakok, folyók és terméketlenek 103 holdat tesznek ki. Az említett tárgyalási jegyzőkönyv szerint felperesek előadták azt is, hogy a volt földesúr a peres ingatlan használatáért kikötött «Klassenmássige Bezalung»-ot időről időre felemelte, azt az úrbéres község egyesekre kivetette és tőlük beszedvén, alperesnél lefizette. A felebbezési biróságnak további Ítéleti indokolása értelmében alperes 3—14. alatt haszonbéri szerződéseket csatolt, a melyeknek tartalma szerint alperes úgy az «Extra-Huttung», mint a peres «Huttungs-Equivalent» ingatlan területet, mely a földkönyv és a fennebb előadottak szerint 624, illetőleg 520—521 hold kiterjedésű, 1857. év óta közigazgatási úton meghatározott időre különböző bérösszeg fizetése ellenében időnként a községi elöljáróságnak és időnként egyeseknek haszonbérbe adta, a haszonbéri szerződésekben kifejezetten megjelölt feltételek mellett azzal a kikötéssel, hogy ha a haszonbérlők a feltételeknek meg nem felelnek, alperes a haszonbérleti szerződést megszüntetni jogosult. A felebbezési biróságnak Ítélete rendén elfoglalt jogi álláspontja az, hogy az említett haszonbéri szerződések jelen per érdemi elbírálására döntő súlylyal azért nem birnak; mert ezekkel nincs igazolva, hogy a felperesek a Huttungs-Equivalentra létesített korábbi megállapodástól elállottak és arról a HuttungsEquivalentról lemondottak volna; és megállapította, hogy alperes a fennállott jogviszonyt 1909. évi október hó 31-ik napjával egyoldalúan megszüntetvén, felperesek a peres ingatlant eddig az időpontig birták és használták. A majorsági zsellérperekben elsősorban az a kérdés merül fel, hogy a kereseti ingatlan az 1896 : XXV. t.-cz. 1. §-a szerinti jogi természettel bir-e és terheli-e ezt az ingatlant oly szolgálmány, hogy ennek megváltása alapján az ingatlan kizárólagos tulajdonul az idézett törvény értelmében megszerezhető és hogy felperesek ezt a szolgálmányt ebből a czélból megváltani jogosultak-e. fi*
