Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

84 Az 1836 : VII. t.-cz. 12. §-a értelmében a majorsági zsellérségi viszony a volt földesúrral kötött szerződés alapján volt létesíthető és az 1896 : XXV. t.-cz. 1. és 4. §-a a szolgálmány megválthatóságát attól tételezi fel, hogy a szerződés alapján létesült-e 1848 előtt oly jogviszony, melyből az átengedett ingatlanra az osztott tulajdon ismérvei megállapíthatók, szóval ennek a jogviszonynak előfeltétele, hogy az ingatlan gazdasági használatra, határozatlan időre, meghatározott, tehát változatlan évi szolgálmány mellett a visszavételi jognak fenntartása nélkül oly módon engedtessék át, hogy a zsellér annak kihasználását gazdasági érdekeinek megfelelően mint haszonvevő tulajdonos korlátlanul eszközölhesse és hogy ez a jogviszony ebben a terjedelemben a megváltási kereset beadása idején is fennálljon, minthogy a felhívott törvény 2. §-a a szolgálmány megválthatóságát és ezzel kapcsolatban az ingatlannak teljes tulajdonul megszerzését kizárja az a körülmény, hogyha 1848. évi január hó 1. napja után az ingatlan haszonvételére nézve határozott időre vagy a visszavétel jogának fenntartásával határozatlan időre szóló újabb szerződés köttetett A pernek fennebb ismertetett adatai szerint, a volt földesúr a kereseti ingatlan iránt nem az egyes volt úrbéresekkel, hanem a periratokból megállapithatólag ezek nevében a volt úrbéres község elöljáróságával szerződött és a mint felperesek a jelen per rendén előadták, az ingatlant nem változatlan szolgálmány mellett használták, hanem a földesúr a szolgálmányt időről-időre felemelte ; és a becsatolt haszonbéri szerződések szerint a földesúr az ingatlant 1857. év óta időnként részint a községi elöljáróságnak, részint másoknak változó bérfizetés mellett haszonbérbe adta és felperesek ehhez képest használták azt 1909. évi október hó 31. napjáig. Nyilvánvaló mindezekből, hogy a felperesek és az alperes közötti jogviszonyban az osztott tulajdonnak ismérvei fenn nem forognak és ha fennforognak is, ez a jogviszony 1848. év után kötött újabb szerződés rendén megszűnt és ennélfogva téves a felebbezési biróságnak az a jogi álláspontja, hogy a haszonbéri szerződések a perre döntő súlylyal nem bírhatnak azért, hogy nem tartalmaznak magokban olynemű kijelentést, hogy felperesek 1848. év előtt állítólag szerzett és a felhívott törvény által megengedett megváltási jogokról kifejezetten lemondottak; mert ezt