Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

69 A per végeredményéhez képest az alperes pervesztessé válván, ő volt a S. E. 109., 168. és 204. §-a alapján úgy az elsőbírósági, mint a felebbezési és a sikerre vezetett felülvizsgálattal járó költség megtérítésére is kötelezendő. (Kir. Guria G. 56 913. 913 május 15.) 3298. A S. E. 64. §-a értelmében valamely tényállításnak valóságát vagy valótlanságát a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján kell megítélni. A m. kir. Guria L. Béláné szül. J. Luiza felperesnek, L. Béla alperes elleni ideiglenes nőtartás és jár. iránti sommás perében alperesnek felülvizsgálati kérelme folytán a felebbezési biróság Ítéletét feloldotta, a felebbezési bíróságot tárgyalás tartására, a tényállásnak minden irányban szabályszerű megállapítására és az összes eljárási költségekre kiterjedő új határozathozatalra utasította a következő indokolással: A m. kir. Guria kiindulva abból, hogy a felebbezési tárgyaláson alperes kijelentette, hogy felperesnőt visszaveszi, ezzel szemben felperes azt, hogy alpereshez nem tér vissza, ebből folyóan kiindulva abból, hogy az ideiglenes tartást követelő nőnek áll érdekében olyan tényeknek fennforgását kimutatni, a melyekből felperes részéről a házassági együttélés megtagadásának jogosságára következtetés vonható, felperes pedig azt állítván és kívánván bizonyítani, hogy alperes az új lakásába költözésekor és későbben is mások előtt oly nyilatkozatokat tett, melyek mélyen sérthetik a vétlen nő önérzetét és alapos okul szolgálhatnak a házas együttélés megtagadására: a felebbezési biróság Ítéletét feloldotta és a felebbezési bíróságot a tárgyalás megtartására és a tényállásnak minden irányban leendő megállapítására utasította. A felebbezési biróság e meghagyás teljesítésében a felperes által hivatkozott G. F. Júlia tanúvallomása alapján azt állapította meg, hogy alperes az új lakásán a beköltözése előtt ennek a tanúnak mondotta, hogy a felperestől válik, az új lakásába be sem hozza és a felperes gyermeke sem alperesől való, ezzel szemben azonban a felebbezési biróság elfogadta az elsőbiróság Ítéletében megállapított tényállást az ott felhozott okokból, a mely tény-