Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

68 zékai bérbeadása által sem az ingatlanok el nem idegeníttetnek, meg nem terheltetnek, tőke befektetésül szolgáló ingók el nem idegenítetnek, s a törzsvagyon állaga meg nem változtatik, végül mert a fennforgó esetben nincs szó arról, hogy a fenntartandó gyári üzem vezetésésére harmadik személy részére czégvezetői meghatalmazás adassék, fennmaradván a felperesnek az a köte­lessége, hogy a czégjegyzés szükségességének fennforgása esetére a czéget már bejegyezve levő czégvezetői jogosultságánál fogva az alperessel együttesen jegyezze, habár a gyárvezetés mikéntjébe való beleszólásról lemondott is. Ezekből jogilag következik, hogy a felebbezési bíróság a fennforgó esetre helytelenül alkalmazta az 1877: XX. t.-cz., 113. és 114. §-ait, a mikor az A) alatti szerződésnek a gyári épüle­tetek és felszerelések bérbeadására vonatkozó rendelkezését az idézett törvényszakaszok alá vonhatónak és gyámhatósági jóvá­hagyás hiányából érvénytelennek tekintve, ez alapon a keresetet elutasította. Minthogy pedig az alperes a felebbezési bíróság ítéleti tény­állása szerint a bőrgyárat, tehát az épületeket és felszereléseket is a keresetben kitett idő, vagyis 1911. évi július 1. óta kizáró­lag használja és azóta bért nem fizetett; minthogy továbbá az A)'/, alatti szerződés a 2.' . alatt csatolt betéti szerződés által hatályon kívül nem helyeztetett, mert az gyámhatósági jóváhagyást nem nyert és annak 15. pont­jában világosan is kiköttetett, hogy az csak az 1911. évi június hó 1-éig történendő gyámhatósági jóváhagyás esetében válik köte­lezővé, minthogy végül az alperes nem ajánlott a felebbezési tár­gyaláson alkalmas bizonyítékot arra nézve, hogy az A) '/. alatti szerződés a szerződő felek kölcsönös megegyezésével hatályon kí­vül helyeztetett volna, mert az alperesnek az az állítása, a melyre tanubizonyítást ajánlott, hogy az A) alatti szerződés a szerződő felek kijelentésével a 2. •/. alatti betéti szerződés folytán hatály­talanná vált volna, azáltal van megczáfolva, hogy a 2. • . alatti betéti szerződés hatályba sem lépett; ezekből az indokokból a felebbezési bíróság Ítéletét meg­változtatni és az alperest az 1911. és 1912. évekre keresetbe vett 4300 és 4300, összesen 8600 K bértőkék és kamatai meg­fizetésére kötelezni kellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom