Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

05 A felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó Ítéleti tényállása szerint alperes nejét, a felperest, 1910. évi január hó 20. napján magától elűzte és ettől az időtől kezdve vele a házastársi közösséget megszakította és habár neje alpereshez visszamenni kész, alperes őt visszafogadni nem akarja és nem bizonyított alperes oly tényeket, melyekből jogilag megállapítható, hogy a visszavétel megtagadása jogos alapon nyugszik. Alperes neje visszafogadásának megtagadására indokul azt hozza fel, hogy felperes alperest két ízben már elhagyta, az pedig jogilag alaptalan, mert a felebbezési bíróságnak helyes jogi álláspontja szerint felperesnek ez a ténye alperes részéről megbocsátottnak tekintendő és így a visszavétel megtagadására jogos indokul nem szolgálhat. Felperes ellenében felhozta alperes azt is, hogy felperes őt vén hunczutnak szidta és megfenyegette, hogy elemészti, alperes azonban a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint felperes tagadásával szemben bizonyítékot nem ajánlott. A fennebbi tényállásból pedig jogszerűen következik, hogy miután a peres felek különélése az alperes férj magatartására vezethető vissza és minthogy alperes nem bizonyította, hogy a neje az eltartásra érdemtelenné vált és a férj nejét ily körülmények között jogszabály szerint külön eltartani köteles, a felebbezési bíróság az alperest marasztaló Ítélete helyes jogi alapon nyugszik. Ezek alapján alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani és őt a S. E. 204. §-a értelmében a felperesi ezúttal felmerült költség megfizetésére, illetőleg az időközben történt birói letiltás folytán annak birói letétbe helyezésére kötelezni kellett. (Kir. Guria G. 51/913. 913 május 15.) Curiai határozatok. XVIII. köt. 5