Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

6t 3296. A bíróságnak a bizonyítékok szabad mérlegelési jogából foly az a joga is, hogy ítéleti tényállását a megállapított tényekből vont következtetés utján is megállapíthatja és indokolási kötelességének eleget tevén, mérlegelésének eredménye a S. E. 64. és 197. §-a értelmében felülvizsgálat tárgyává nem tehető. A S. E. 95. és 96. §-a értelmében a felek eskü alatti kihallgatását és rnegesketését a bíróság hivatalból elrendelni nem köteles. Ha a peres felek különélése az alperes férj magatartására vezethető vissza és ha alperes .nem bizonyította, hogy neje az eltartásra érdemetlenné vált, a férj nejét jogszabály szerint, külön eltartani köteles. A m. kir. Guria H. Sámuelné P. Anna felperesnek, H. Sámuel alperes elleni ideiglenes nőtartás .és jár. iránti sommás perében alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Előrebocsátva azt, hogy a tényállás megállapítására vonatkozóan a felülvizsgálati kérelem rendén felhozott újabbi tények és bizonyítékok tekintetbe nem vehetők, alperesnek panaszai alaptalanok. A bíróságnak a bizonyítékok szabad mérlegelési jogából foly az a joga is, hogy ítéleti tényállását a megállapított tényekből vont következtetés útján is megálltpíthatja és indokolási kötelességének eleget tevén mérlegelésének eredménye a S. E. 64. és 197. §-a értelmében felülvizsgálat tárgyává nem tehető. A S. E. 95. és 96. §-a értelmében a felek eskü alatti kihallgatását és rnegesketését a bíróság hivatalból elrendelni nem köteles, tehát, ha a peres feleket eskü alatt ki is hallgatta és vallomásukat a ténymegállapításra szükségesnek nem tartotta, a peres felek egyikének vagy másikának rnegesketését jogszabálysértés nélkül mellőzhette és ezt indokolni csak akkor köteles, ha peres felek valamelyike rnegesketését kérelmezte és a felülvizsgálati eljárásban bizonyítékul szolgálható okiratokból nem tűnik ki, hogy alperes ilynemű kérelmet előterjesztett volna, a felebbezési bíróság tehát indokolási kötelességét a panaszolt esetben meg nem sértette.