Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

52 értelmében csak azon az alapon volna felülvizsgálattal megtá­madható, hogy az ítéletben valamely jogszabály megsértésével voltak tények megállapítva, figyelmen kívül hagyva, vagy felho­zottaknak tekintve, a másodrendű alperes azonban ilyen alapon felülvizsgálati panaszt, nem terjesztett elő. További felülvizsgálati panaszképen másodrendű alperes felhozza azt, hogy a felebbezési bíróság nem adott helyt az ő arra irányuló beszámítási kifogásának, mely szerint felperes a gépeknek újabban történt bérbeadásával ismét szerződéskötési díjra (Abschlussprámie) tett szert s így kára csökkent, a mennyi­ben felperes épen az alperesekkel fennállott bérszerződés időelőtti megszűnése folytán jutott abba a helyzetbe, hogy a gépeket újra bérbeadja s így a NB. VII.—NB. XIII. a. újabb bérszerződések révén 5100 n. bir. márkára tehető szerződéskötési díjhoz jutott, a mitől elesett volna, ha a gépek a régi A), C), D), E,), F) a. bérszerződések értelmében 20 évig az alperesek bérletében ma­radtak volna. Ez a panasz is alaptalan, mert a felebbezési bíróság által az elsőbiróság ítéletéből elfogadott, a fennidézett bérszerződések 1. és 12. §-aira alapított és e helyütt is megfelelőknek talált indokok szerint alpereseknek a szerződésnek az ő hibájukból történő felbontása esetében a bérbeadó felperes részére a szerződésből folyólag teljesített semmi­féle fizetés és szolgáltatás visszatérítéséhez sincsen joguk és mert ezek szerint alperesek nem bírnak beszámításra alkal­mas követeléssel felperes ellenében, ilyennek hiányában pedig a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, a midőn a beszámí­tási kifogást elvetette. Végül alaptalan a másodrendű alperesnek az eljárási költ­ségekben történt elmarasztaltatása miatt emelt felülvizsgálati pa­nasza is, mert alperesek kártérítési kötelezettségük megállapításának kérdésében egészen vesztesekké váltak, a kártérítési követelés mennyiségét illetően pedig ugyancsak a jelentékenyen leszállított kereseti összegre nézve vesztesek, mindazonáltal a S. E. T. 110. §. szerint részbeni pernyertesség és részbeni perveszteség fennforgása esetén a bíróság az alperest a per összes költségei­ben is elmarasztalhatja, ha a követelés összege birói megállapí­tástól függött, már pedig felperes kártérítési követelése ilyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom