Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

53 természettel bírt, a minél fogva nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság az által, hogy alpereseket a felperesnek okozott per költségének arányos részében elmarasztalta. Az előadottaknál fogva a másodrendű alperest mindenekben alaptalannak talált felülvizsgálati kérelmével elutasítani és őt a S. E. T. 204. §-a alapján a felperesnek okozott felülvizsgálati költségnek megfizetésében is elmarasztalni kellett. (Kir. Curia G. 201 912. 1913 május 2.) 3290. A gyermekeik tartására szoruló felperesekkel szemben ki kell mondani az alperesek tartási kötelezettségének beálltát, ha a felebbezési biróság tényállásként megállapította, hogy a felperes szülők vagyontalanok és nincs megállapítva, hogy felperesek valamely olyan különös képzettséggel bírnának, a melynél fogva előrehaladott koruk mellett is magukat fenntartani képesek volnának. A m. kir. Curia S. Hermán és neje M. Regina felpereseknek üzv. dr. F. Mórné és S. Mózes alperesek elleni havi 240 K szülőtartás és jár. iránti sommás perében felperesnek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság Ítéletét olyképen változtatta meg, hogy az alpereseknek tartási kötelezettségét a felperesekkel szemben beállottnak jogilag megállapította és a felebbezési bíróságot arra utasította, hogy tárgyalás tartásával a szövetséges tényállás megállapítása mellett hozzon a tartás kezdő időpontjára és mérvére nézve új határozatot, a következő indokolással: A felpereseknek a felülvizsgálati kérelemben több rendbeli ténykörülményre, de különösen arra nézve felhozott új tényállításai, hogy ők tanubizonyítást ajánlottak az elsőrendű alperes összeférhetetlen, czivakodó, sértegető természetére és az elsőrendű alperes fia részéről való megfenyítésükre, elő nem fordulnak a felebbezési bíróságnak sem tárgyalási jegyzőkönyvében, sem annak Ítéletében és ennélfogva ezek az új tényállítások a S. E. 194. §-a rendelkezésénél fogva tekintetbe nem vehetők. A felpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési biróság a döntő körülmények figyelmen kívül hagyásával utasította el a felpereseket mint szülőket az alperesek mint gyermekeik, ellen tartás iránt támasztott keresetükkel, alaposnak találtatott.