Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

45 által letett és egyedileg is meghatározott értékpapírokat is a kötményezést igazoló ajánlati okmányt visszakapta, a fent kifejtett jogi álláspont mellett nem ügydöntők és így azok megállapítását a felebbezési bíróság eljárási szabály megsértése nélkül mellőzhette. Az előadottaknál fogva felperest mindenekben alaptalannak talált felülvizsgálati kérelmével elutasítani és őt a sikertelen felülvizsgálati kérelem beadása által a nyertes alperesnek okozott felülvizsgálati költségek megfizetésében a S. E. T. 168. és 204. §-ai alapján elmarasztalni kellett. (Kir. Guria G. 314/912. 1913. április 24.) 3285. Jogszabály, hogy a férjétől jogos indok nélkül külön élő nő is férjétől külön eltartást követelhet, ha a házastársi együttélés visszaállítását a férj vétkes magatartása akadályozta meg és nem bizonyítja, hogy neje erkölcstelenül viselkedett és ennek folytán a külön eltartásra érdemtelenné vált. A kir. Curia U. Simonné R. Francziska felperesnek U. Simon alperes ellen ideiglenes nötartás és jár. iránti sommás perében alperesek felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : Alperesnek a felülvizsgálati kérelem rendén felhozott panaszai alaptalanok. A felebbezési bíróság Ítéleti indokolása szerint a per összes adatait mérlegelése körébe vonta és azokat a S. E. 64. §-a értelmében kötelező bizonyítási szabály alkalmazásának esete fenn nem forogván szabadon mérlegelhette és meggyőződését ez alapon alkothatta meg, és indokolási kötelességének is eleget tevén, mérlegélésének az az eredménye, hogy az által mit talált vagy nem talált bizonyítottnak, a S. E. 64. és 197. §-a értelmében felülvizsgálat tárgyává nem tehető ; a miből jogszerűen következik az is, hogy a felülvizsgálati kérelem rendén az iránt felhozottak, hogy mi a való tényállás, vagy hogy a valóknak elfogadott tényekből következtetés útján minő tényállás volt volna megállapítandó, tekintetbe nem vehetők. A felebbezési bíróságnak az első bíróság ítéletéből átvett,