Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

44 kötött 44,500 K értékű 4l/«%-os magyar központi takarékpénztárak jelzálogleveleit a felperes fenti 24,000 K értékének felhasználásával szerezte, de sőt ezek a végrehajtást szenvedőnek egy értékpapirvásárlásából származó tartozásának kiegyenlítésére fordíttattak. Ily tényállás mellett, a midőn a nő a rendelkezése alá viszszakerült értékekre nézve sem tudta bebizonyítani, hogy a férj tartozása miatt lefoglalt azok az értékpapírok, a melyek a férj nevén szerepelnek, a nő hozományából vitettek, a felebbezési bíróság igénykeresetének elutasítása által nem sértett meg anyagi jogszabályt; mert a pénzhozománynak a férj által áz ő czéljaira történt elidegenítése esetében a nő csak a házasság megszűnése után követelheti vissza a férjtől vagy annak örököseitől a hozományt; végül mert felperes a kifejtettek szerint a lefoglalt házassági óvadékra nézve nem mutatott ki olyan jogot, a mely anyagi tartalmánál fogva a foglaltató hitelező végrehajtási jogának érvényesítését akadályozná; és mert másrészt a végrehajtást szenvedő és az igénylő közti jogviszony az 1881 : LX. t.-cz. 96. §-ának utolsó bekezdése értelmében az igényperben különben sem nyer eldöntést és ők jogaikat egymás ellen a törvény rendes útján érvényesíthetik. A mi végül azt a felülvizsgálati panaszt illeti, mely szerint a felebbezési bíróság eljárási szabály megsértésével mellőzte a csatolt bűnügyi iratok szerint a büntető eljárás során kihallgatott tanuk vallomásainak mérlegelését, ez a panasz azért találtatott alaptalannak; mert felperes ezekkel az iratokkal és az azok közt található tanúvallomásokkal azt czélozta bebizonyítani, hogy felperesnek férje felperesnek hozományán alapuló tulajdonjogát a felperesnek kiadott 24,000 K névértékű értékpapirokon kivül a hadügyministerium kezelésében maradt, kötményezett és lefoglalt értékpapírokban kifejezetten elismerte azután is, a miután a férj adósságának törlesztésére felhasznált 24,000 K n. é. értékpapírok a felperesnek kiadattak és hogy ezt végrehajtást szenvedő a wieni végrehajtást elrendelő bíróság előtt letett felfedező esküjével is megerősítette, ezek a ténykörülmények azonban azzal a megállapított ténynyel szemben, mely szerint felperes épen a saját maga