Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

41 Igaz ugyan, hogy az örökségről való az a lemondás, melynek főczélja a kielégítési alapot a lemondó fél hitelezői elől elvonni, ezekkel szemben jogi hatálylyal nem bírhat; és bár igaz az is, hogy az az osztályos egyezség, a melynél fogva végrehajtást szenvedett az iratokhoz csatolt átadási végzésből kitűnően minden közelebbi indokolás és meghatározás nélkül örökösödésben nem részesíttetett, a tényállás és az átadási végzés szerint 1912. évi április hó 9-én tehát a foglalás eszközlése után létesült, ámde a fentebb felhozott jogszabályokra tekintette] az a körülmény magábanvéve nem elegendő annak jogi megállapíthatására, hogy a végrehajtást szenvedő nem a végrehajtató követelésének keletkezését megelőzően bekövetkezett jogszerű tények, vagy joghatályos megállapodások, hanem egyedül hitelezőinek megkárosítása czéljából nem részesíttetett az örökségben. Minthogy pedig a felebbezési bíróság Ítéletének ama tényállítása tekintetében, hogy végrehajtást szenvedő a foglalás előtt elhalt édesatyja utáni örökrészét minden jogos alap nélkül egyedül csak hitelezői kijátszása czéljából ajándékozta örököstársainak, hogy az átruházási jogügylet csakugyan ajándékozás volt, és ez mikor létesült, azok a tények, a melyeknek mérlegeléséből a felebbezési biróság a most jelzett ténybeli következtetésre jutott, tüzetesen meg nem jelöltettek és fel nem soroltattak, eme hiányos tényállásnál fogva pedig az ügy ez idő szerint érdemileg alaposan el nem dönthető, a felebbezési biróság Ítéletét a S. E. 204. §-a alapján felodani és ugyanazt a bíróságot az e végzés rendelkező része szerinti további eljárásra utasítani kellett. (Kir. Guria G. 296/912. 1913 április 24.) 3284. A pénzhozománynak a férj által az ő czéljaira történt elidegenítése esetében a nő csak a házasság megszűnése után követelheti vissza a férjétől, vagy annak örököseitől a hozományt. A végrehajtást szenvedő és az igénylő közti jogviszony az 1881 : LX. t.-cz. 96. §-ának utolsó bekezdése értelmében az igényperben nem nyer eldöntést és ők jogaikat egymás ellen a törvény rendes útján érvényesíthetik.