Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

24 gyári helyiségekkel s a gyárhoz tartozó bekerített és a J. Andrástól vásárolt szántófölddel, a gépekhez tartozó alkatrészekkel és vízvezetékkel, valamint a pótszerződés alapján beszerzett új gépekkel, szárító készülékekkel és hivatalnoki lakással együtt a felperesnek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett birtokába bocsássa; kötelezte továbbá alperest arra, hogy a felperesnek az 1912. Sp. 326. sz. a. a haszonbérleti szerződés megszüntetése és a haszonbérlemény visszabocsátása iránt indított perben felmerült 1208 K 60 f elsőbirósági, 224 K felebbezési és összesen 805 K 30 f felülvizsgálati költséget 8 nap alatt, végrehajtás terhe mellett fizessen; egyszersmind a felülvizsgálati költséget megállapította a következő indokolással : I. Az alperesnek a helyette kifizetett összegek megtérítése iránti perben 1912. D. 384/7. sz. a. hozott felebbezési birósági Ítélet ellen 1912. D. 384/9. sz. a. beadott felülvizsgálati kérelmében a S. E. 185. §-a b) pontjára, illetőleg 166. §-a és a 27. §. 1. pontjára alapítottan felhozott az a panasza, hogy a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt sértett, a mikor nem vette figyelembe azt a hivatalból is észlelendő pergátló körülményt, hogy a polgári pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie, alaptalannak találtatott. Az alperes helyett kifizetett összegek iránt támasztott keresetnek tárgya az volt, hogy az alperes térítse meg az általa szerződésileg elvállalt összegeknek és ezek közt a haszonbérlet után a felperes terhére kivetett járadékadó és pótadóknak a felperes által helyette kifizetett összegét. Az alább kifejtendők szerint és a megállapított tényállás szerint az A) a. haszonbérleti szerződéssel az alperes mint egyik egyetemlegesen kötelezett haszonbérlő magára vállalta a felperesnek járó haszonbérösszeg után terhére kivetendő járadékadónak és pótadóknak kifizetését és ezeket az adókat a kir. kincstárnak ki nem fizette s így azokat a felperes volt kénytelen helyette kifizetni. Ebben a perben pedig nem az a kérdés döntendő el, hogy az illetékes pénzügyi közegek a felperes terhére kivetett járadékadót helyesen és törvényes mérvben vetették-e ki, hanem az, hogy a mely adó a felperes terhére kirovatott és a melyet ő megfizetni volt kénytelen, neki megtéríttessék-e ? Ezt a megtérítési pert pedig nem kell más hatósági eljárásnak megelőznie, mert alperesnek az a mulasztása, hogy ő tudva a felperes terhére kivetendő járadékadó megfizetésének elvállalá-