Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

25 sáról, a kivetés körül annak idején saját érdeke ellenére nem érdeklődött a kivetésnek vagy mérvének esetleg helytelensége miatt, csakis a per folyama alatt tett a pénzügyi hatóságok előtt lépéseket, a felperest nem fosztja meg attól a jogától, hogy az illetékes pénzügyi hatóságok részéről reá kivetett és az alperes helyett tényleg kifizetett adóösszegeket az alperes részéről tett lépések eredményének bevárása nélkül követelhesse. Ezekhez képest a S. E. 27. §. 1. pontjának az az esete, hogy a polgári pert más hatósági eljárásnak kellene megelőznie, fenn nem forogván, a felebbezési bíróság nem sértett eljárási jogszabályt azzal, hogy a jogilag fenn nem álló pergátló körülményt figyelembe nem vette és az eljárást meg nem szüntette. Az alperesnek az a panasza sem alapos, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett, a mikor a per tárgyalását az adó kivetésének és mérvének jogossága ellen az alperes részéről a per folyama alatt a pénzügyi hatóságnál megindított eljárás eldöntéséig fel nem függesztette; mert mikor a felperes a reá kivetett, de az alperes által fizetni magára vállalt járadékadót abban a mérvben, a melyben az reá kivettetett, megfizette, akkor annak megtérítését annak az eredménynek bevárása nélkül van jogosítva követelni, hogy a pénzügyi hatóságok az alperes részéről csak a per folyama alatt tett lépések következtében a már megfizetett adót egészben vagy részben törlésbe hozzák, a mely adótörlés az alperes javára szolgálna. A felebbezési biróság nem sértett eljárási jogszabályt azzal sem, hogy a peres felek eskü alatti kihallgatását mellőzte, az alperes részérő] bizonyítani kivánt arra a tényállításra, hogy úgy az előleges szerződés készítése, mint a végleges szerződés kötése alkalmával a szerződő felek a járadékadót a haszonbérlők által viselendő adók közül kivették; mert a S. E. 95. §-a szerint a biróság kérelemre csak elrendelheti a félnek eskü alatti kihallgatását, ha a döntő ténykörülményre nézve más bizonyíték egyáltalán fenn nem forog, de azt elrendelni nem tartozik, hanem csak indokolni tartozik az ajánlott kihallgatás mellőzését, a felebbezési biróság pedig indokolási kötelességének eleget tett. Továbbá a felebbezési biróság a járadékadó elvállalása vagy el nem vállalása kérdésében nemcsak dr. Sz. József tanú valló-