Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

126 3327. Igényperben a felebbezési bíróságnak az elsőbiró­ság ítéletét helybenhagyó ítélete ellen a S. E. 229. §. szerint alkalmazandó 1881: LX. t.-cz. 97. §. rendelkezé­séhez képest további jogorvoslatnak helye nincs. A m. kir. Guria V. Ferenczné felperesnek dr. M. Béla alperes ellen ingók zár alóli feloldása és jár. iránti sommás perében az alperes felül­vizsgálati kérelmét hivatalból visszautasította s ugyanőt 25 K birsággal büntette, a mely bírságösszegért a felelősség elsősorban a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző dr. E. Imre ügyvédet terhelvén, ezt kötelezte 25 K bírságösszegnek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett az illetékes kir. adó­hivatalnál leendő lefizetésére és a felülvizsgálati kérelemért munkadíj és költség a képviselő részére saját fele irányában sem állapított meg a követ­kező indokolással: Igényberben a felebbezési bíróságnak az elsőbiróság ítéle­tét helybenhagyó ítélete ellen a S. E. 229. §. szerint alkalma­zandó 1881 :LX. t. cz. 97. §. rendelkezéséhez képest további jog­orvoslatnak nincs helye. Minthogy pedig a felebbezési bíróság az elsőbiróság ítéletét csak részben és pedig épen az alperes javára változtatta meg és így vele szemben a helybenhagyásnál is kedvezőbben intézke­dett, ez okból az alperes felülvizsgálati kérelme hivatalból vissza volt utasítandó. A bírságnak alkalmazása a S. E. 205. §. rendelkezésén alapul. A törvény által kizárt felebbviteli beadványért díj és költ­ség a képviselő részére saját fele irányában ssm állapíttatott meg. (Kir. Curia G. 169/913. 1913. június 7.) 3328. Alapos alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság helytelenül alkalmazta az anyagi jogszabályt, a mikor az A) alatti okiratba foglalt szerződést rögtöni hatálylyal megszüntethetőnek tartotta a miatt, mert a felperes a házat csupán kéj nők tartása czéljára vette bérbe és ez a szerződés merőben bárczás kéjnők tartá­sára volt alapítva, a rendőrség pedig a bárczás nők tartását nem engedélyezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom