Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

A m. kir. Curia Zs. Mátyásné Sp. Irma felperesnek dr. M. Miklós alperes ellen 3000 K bérszerződési biztosíték és 833 K bér visszaadása iránt indított sommás perben az alperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság Ítéletét megváltoztatta, a felperest keresetével elutasította és végrehajtás terhe mellett per-, felebbezési- és felülvizsgálati költség megfizetésére kötelezte a következő indokolással: Alaptalan az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési bíróság eljárási jogszabály sértésével mellőzte az ajánlott tanubizonyitást arra, hogy a felperes tudomással birt arról, hogy a bérbeadott háznak tulajdonosa nem az alperes, hanem P. Jenő és hogy az alperes csak a háztulajdonos megbízásából járt el, a mikor a felperessel a bérleti szerződést megkötötte ; mert a felebbezési bíróságnak sem tárgyalási jegyzőkönyvében, sem Ítélete indokaiban nincs nyoma annak, hogy a felperes írásbán beadott felebbezése tartalmát a felebbezési tárgyaláson szóval előadta volna és a fenti ténykörülményre további bizonyítást ajánlott volna é? egyébként is a per eldöntésére nincs jogi jelentősége annak, hogy a felperes tudott-e arról, hogy a ház nem az alperesnek, hanem P. Jenőnek a tulajdona, mivel valamely ház bérbeadása iránt olyan személy is érvényesen köthet szerződést, a ki a háznak nem tulajdonosa, csak szavatolni tartozik a bérlővel szemben bérbeadási jogosultsága tekintetében és az A) alatt csatolt bérleti szerződési okirat, valamint az 1. sz. alatt csatolt nyugta azt bizonyítja, hogy az alperes a bérleti ügyletet saját nevében kötötte s a 3000 K biztosítékot és az első havi bérösszeget a saját nevében vette fel. Ellenben alaposnak találtatott az alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság helytelenül alkalmazta az anyagi jogszabályt, a mikor az A) alatti okiratba foglalt szerződést rögtöni hatálylyal megszüntethetőnek tartotta a miatt, mert a felperes a házat csupán kéjnők tartása czéljára vette bérbe és a szerződés merőben bárczás kéjnők tartására volt alapítva, a rendőrség pedig a bárczás nők tartását nem engedélyezte. Az A) alatti okirat azt az általános rendelkezést tartalmazza, hogy az alperes a házat hat egymásután következő évre adta bérbe a felperesnek és pedig az első évre. illetőleg 1912. évi márczius 1-től 1913 május l-ig terjedő 14 hónapra évi 10,000 K, azontúl évi 12,000 K bérösszegért.