Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

106 nejének 2000 K külön tartozása törlesztésére könyvelte el es a 13,400 K-ból 13,000 K erejéig a zálogjog felpereseknek a debreczeni 878S sz. tjkvben foglalt ingatlanán ma is bekebelezve van. A 13,411() K tartozás átvállalásával eladók és alperes vevők között utalványozási szerződés létesült, mely újítási szerződés következtében alperesek eladókat és így felpereseket e tartozás iránt elvállalt kötelezettség alól mentesíteni, és ennek folyományaképen a felperesek tulajdonában maradt ingatlanról az átvállalt tartozás erejéig bekebelezett zálogjogot kitöröltetni kötelesek annál is inkább, mert a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint ezt a szóbeli egyezkedés alkalmával szerződő felek szóvá is tették, s ha ez a megállapodás az írásbeli szerződésbe fel nem is vétetett, hatályát el nem vesztette, minthogy az írásbeli szerződés ezzel ellenkezőt nem tartalmaz; a felebbezési bíróság tehát az anyagi jogszabálynak megfelelően kötelezte alpereseket arra, hogy felperesek házát az említett tehertétel alól mentesítsék, vagy e háznak nem vitás értékét bírói letétbe helyezzék; mert a szerződési megállapodás jogszabály szerint a szerződő feleket törvény erejével köti, tehát a megállapodás szerint elvállalt kötelezettség alól a szerződő felek csak teljesítés által menekülhetnek; ebből pedig jogszerűen következik az is, hogy ha alperesek a 13,400 K egy részét a M. Istvánnak és nejének egy más tartozása kiegyenlítésére fordították, ezért esetleg megtérítést követelhetnek, de felperesekkel szemben elvállalt kötelezettségüket teljesíteni tartoznak, és ebből kifolyólag jelen perben ezt a jogi álláspontot nem rontja le az a megállapított ténykörülmény sem, hogy felperesek habár tudták, alpereseket nem értesítették arról, hogy a M. Istvántól és nejétől megvásárolt M.-utczai házat a 13,400 koronán felül még 2000 K tartozás terheli, mert alperesek erről a telekkönyvi betekintése útján tudomást szerezhettek. Mindezek alapján alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítani kellett. (Kir. Curia G. 330 912. 913 május hó 31.)