Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

95 tására és az összes eljárási költségekre is kiterjedő új határozat hozatalára utasítani kellett/ (Kir. Curia G. 323 1912. 1913 május hó 30.) 3313. A nő külön eltartást csak akkor jogosult követelni, ha a külön élést nem ő idézte elő. A kir. Curia Sch. Ervinné P. Malvin felperesnek Sch. Ervin alperes elleni ideiglenes nőtartás és jár. iránti sommás perében felpereseket felülvizsgálati Kérelmével elutasította a következő indokolással: A S. E. 197. §-a rendelkezésénél fogva a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint, a házastársi együttélést 1908. évi április hóban felperes szakította meg; és minthogy a tényállásban oly tények, a melyekből jogszerűen következtetni lehetne, hogy felperes férje házát annak tűrhetetlen viselkedésénél fogva, tehát jogszerűen hagyta el, meg nem állapíttattak, az együttélés indokolatlan megszakításának okozójául felperes tekintendő. Ezen felül a tényállás szerint, alperes az általa folyamatba tett bontó perben, az 1911. évi augusztus hó 19-én 42,640/1911. sz. a. kibocsátott felhívással felperest a közös háztartásba való visszatérésre felhívta, azonban felperes eme felhívásnak komoly visszatérési szándék nyilvánításával eleget nem tett, holott abban az esetben, ha a nő a férjének házát alapos ok nélkül hagyja el, az ideiglenes tartás kérdésére való befolyással a férj nejét visszahívni nem is tartozik, hanem a nőnek áll kötelességében a férje házához tényleg visszatérni, vagy legalább a visszatérést komolyan megkísérelni. Minthogy pedig a nő külön eltartást csak akkor jogosult követelni, ha a különélést nem ő idézte elő, a felebbezési bíróság az anyagi jogszabályait nem sértette meg, midőn Ítéletében felperest keresetével elutasította. Felülvizsgálati kérelmében alaki jogszabály sértés alapján megtámadja ugyan felperes a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállást is, azonban ez irányú panaszai alaptalanoknak találtattak; mert a tényállásból kitűnően felperes kihallgatásakor a tárgyaló teremben hallgatóság nem lévén jelen, felperes