Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

91 rendén eladta az abban megjelölt ingatlanait (7000 frt) 14,000 K vételárért B. Jakab alperesnek és nejének, a többi alperes jogelődének, kik a vételárt 1876. évi október hó 1-től kezdődőleg 10 év alatt egyenlő részletekben 7% kamattal megfizetni tartóz tak és felperesek jogelőde vevőket az 1876., 1877. és 1878. években esedékessé vált részletekért és kamatjaiért beperelte. Minthogy a további Ítéleti tényállás szerint ebben a perben az elsöbiróság érdemi Ítéletet hozott és a másodbiróság az érdemi határozathozatalt az időközben elhalt felperes örököseinek jelentkezéséig felfüggesztette és így a perfüggőség kérdésében ezúttal nem a S. E. 228. §-a, hanem a S. E. 222. §-a nyerhetvén alkalmazást a 4200 K iránt az 1893. évi XVII. t.-cz. hatálybalépte előtt megindított per még máig folyamatban levőnek tekintendő; következőleg helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az ezúttal is megperelt 4200 K kereseti tőkére és járulékaira nézve az eljárást az alperesi részről a S. E. 27. §-a 3. pontja alapján ellenvetett pergátló kifogás folytán megszüntette. Az 1879. évi október 1-én a negyedik 1400 K vételárrészlet esedékessé válván, felperesek követelési joga ezzel az időponttal megnyílt és felperesek keresetet ez iránt is csak 1912. évi febr. hó 24. napján indítottak; minthogy az esedékesség időpontjától a kereset beadásáig 32 év eltelt; és minthogy jogszabály szerint az elévülést csak a sikeresen érvényesített kereset és jogelismerés szakítja félbe; felperesek pedig ily módon a birói jogsegélyt e követelés iránt az említett idő alatt igénybe nem vették és az a kereset, melyet alperesek felperesek ellen a 14,000 K vételár és kamatjai erejéig bekebelezett zálogjog törlése iránt a követelésnek fizetés által történt megszűnése alapján tettek folyamatba a megkezdett elévülés félbeszakítására jogilag nem alkalmas; mert ezzel a joghatálylyal kizárólag a felperesi követelés érvényesítése iránti kereset bírhat és ezenkívül felperesek nem bizonyították, hogy alperesek jelzett idő alatt felperesek követelési jogát kifejezetten elismerték és oly tényeket sem bizonyítottak, melyekből az elismerés jogilag megállapítható volna; megfelel tehát az anyagi jogszabálynak a felebbezési biróságnak az az ítéleti rendelkezése, hogy felpereseket az 1400 K o. j. i. keresetével az alperes részéről ellenvetett elévülés okából elutasította.