Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

A S. E. T. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítékul elfogadható tárgyalási jegyzőkönyvek és mellékletei nem tartalmazzák, hogy felperes a felebbezési tárgyalás rendén Cs. György és I. Lázár tanuképeni kihallgatását és a 801 99. sz. a. tlkvi iratoknak beszerzését kérelmezte volna; következésképen a felebbezési bíróság e tekintetben a bizonyítás felvételének elrendelése vagy mellőzése iránt nem rendelkezhetvén, Ítéleti indokolásában erre ki sem terjedhetett. A S. E. 1. §-a 5. /) pontja alapján folyamatba tett perben a peres felek között a per tárgyára vonatkozóan fennforgó dologi viszony el nem bírálható és csak az vizsgálandó, hogy fennforognak-e azok a feltételek, melyek az utóbb idézett törvényszakaszra alapított keresetnek kizárólagos kellékeit képezik; ebből pedig következik az is, hogy miután felperesnek áll érdekében, hogy az előírt kereseti jogalap ténybeli adatai valóknak tartassanak, ezeknek bizonyítása felperest terheli. A felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó Ítéleti tényállása szerint felperes alperesek tagadásával szemben nem bizonyította a S. E. 1. §-a 5. I) pontja szerinti keresetnek ama feltételét,, hogy jogelőde a pertárgya ingatlant alpereseknek akár határozott időtartamra, akár felmondásra, akár visszavonásig használatul engedte át, sem anyagi, sem eljárási jogszabályt nem sértett a felebbezési bíróság azzal, hogy a keresetnek helyt nem adott. Ezeknél fogva felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. (Kir. Curia G. 57/913. 913 május 16.) 3302. Ha a felebbezési bíróság ítéleti indokolása szerint a tanuk vallomását és a per egyéb adatait, úgy a S. E. 99. §-a értelmében azt a körülményt, hogy az eskü alatti kihallgatásra felperesek szabályszerű idéztetésre meg nem jelentek, tüzetesen méltatta és indokolási kötelezettségének is eleget tett mérlegelésének az az eredménye, hogy a tanuk vallomásának hitelt mennyiben tulajdonított, azáltal mit talált vagy nem talált bizonyítottnak, vagy hogy az egyes tényekből következtetés útján minő