Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

66 zatokat, a melyek szerint a váltságösszeg mennyisége kiszámítandó és ezen specziális törvényintézkedésnél fogva ennek kiszámításánál kizárólag e módozatok alkalmazandók; és az idézett törvény 8. §-a szerint a váltsági összeg megállapításánál az évi tartozásból a faizási és legeltetési használat fejében annyi százalék vonandó le, a hány százalékát teszi ezen jövedelmek értéke a megváltásra jogosítottat illető összes haszonélvezetek értékének, miért is figyelmet nem érdemel az az érvelés, hogy mintán a faizási és legeltetési javadalom értéke a többi haszonvétel értékét meghaladja, a váltságösszeg ezzel törlesztettnek tekintendő. Az 1896: XXV. t.-cz. szerinti eljárásból minden más jogi alapon nyugvó követelésnek érvényesítése ki van zárva; következéskép az előző években fizetett taksák visszafizetése iránti keresetnek nincs helye. A felebbezési bíróság B. János és társait Sz. Gyula és társai ellen szolgálmányok megváltása és jár. iránt indított keresetükkel, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: Előrebocsátva azt, hogy a felülvizsgálati kérelem a S. E. 185. és 190. §-a értelmében önálló perorvoslat lévén, csak az abban tüzetesen felhozott panaszok méltathatok figyelemre, a miből jogszerűen következik az is, hogy a felülvizsgálati kérelem rendén történt olynemű előadások, melyekben más periratokban előadottakra történik hivatkozás, a felülvizsgálati eljárás rendén tekintetbe nem vehetők. A felebbezési bíróság Ítéletét anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt felperesek támadják meg felülvizsgálati kérelemmel, panaszaik azonban megállható alappal nem bírnak. A felebbezési bíróság a kihallgatott szakértők véleményét a S. E. 65. §-a értelmében, a mennyiben megnyugtatónak nem találja, bizonyítékul elfogadni nem köteles és azt a S. E. 64. §-ára való tekintettel is, szabadon mérlegelheti és ez alapon alkothatja meg meggyőződését és minthogy a felebbezési bíróság Ítélete szerint indokolási kötelességének eleget tett, mérlegelésének az. az eredménye, hogy a szakértők véleményét a felperesek által gyakorolt faizásra vonatkozóan el nem fogadta és ettől eltérő tényállást állapított meg, a S. E. 64. és 197. §-a értelmében felülvizsgálat tárgyává nem tehető.