Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

19 ban alperes ennek a kötelezettségének meg nem felelt és minthogy az a nő, a ki a haszonbérleménynyel járó kiadások fedezéséhez a maga külön vagyonával hozzá nem járul, nem szerez tulajdonjogot a haszonbérleménynek felszerelési tárgyaira és annak terményeire: a miből jogilag következik, hogy a haszonbérleményen lefoglalt ingók (A) alatti jegyzőkönyv 20—46. t.) egészben P. Józsefnek kizárólagos rendelkezése alatt állott olyan vagyonnak tekintendő, mely csakis az ő tartozásai miatt vonható végrehajtás alá. A fent kifejtettek szerint nem lévén bizonyítva, hogy P. Józsefnénak külön vagyona lett volna, a közös lakásban lefoglalt ingók (bútorok) is a férjének ily kizárólagos rendelkezése alatt álló vagyonnak tekintendő, annyival inkáb. mert a férj mint nemes ember, főszerzőnek tartandó; mindezeknél fogva pedig helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a lefoglalt ingókat a birói zár alól feloldotta. Igaz ugyan, hogy alperes felülvizsgálati kérelmében azt is panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett akkor, a mikor a P. Józsefné csődnyitási kérelmével kapcsolatos, fentebb ismertetett tényállást megállapította a nélkül, hogy a vonatkozó iratokat betekintette volna. Azonban ez a panasz sem bir megállható alappal, mert a felebbezési bíróság ítéletéből kitetszően a jelzett tényállást a felperes által tett, de az iratok tartalmának a felebbezési bíróság hivatalos tudomása szerint is megegyező és alperes által nem kifogásolt előadás alapján állapította meg s így nem képez szabálytalanságot az, hogy a felebbezési bíróság a vonatkozó iratokat be nem tekintette. Ezekhez képest alperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani és ugyanőt a S. E. 204. §-a értelmében a felülvizsgálati költségben is marasztalni kellett. (Kir. Curia I. G. 132/1911. 1911 okt. 17.) 3197. Minthogy az ideiglenes nőtartási pernek az a czélja, hogy mindaddig, míg a házassági per bírája a házasság és a vagyoni viszonyok kérdésében végleg nem dönt, a nő megélhetése biztosíttassék, ebből következik, hogy Curiai határozatok. XVII. köt. 4