Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

48 a Gs. T. 1. §-ának arra a rendelkezésére, mely szerint a csődnyitás joghatálya kiterjed a közadósnak végrehajtás alá vonható összes vagyonára, melyet ez a csődnyitás idejekor bir és tekintettel a Gs. T. 12. §-ának arra a rendelkezésére, mely szerint a csődnyitás hatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra a közadós tartozása alapján a csődtömeg elleni hatállyal tulajdon-, zálog- vagy megtartási jogot szerezni, biztosílást, zárlatot, vagy végrehajtást elrendelni vagy az elrendeltet foganatosítani nem lehet és ha foganatosíttatott, az joghatálylyal nem bir, nem szenved kétséget, hogy a mennyiben a féntemlített végrehajtás foganatosításakor a közadósnak végrehajtás alá vonható vagyona foglaltatott le, a végrehajtás joghatálylyal nem bir s ennek folytán a foglalás alapján alperes a lefoglalt ingókból kielégítést jogszerűen nem követelhet, a miből következik, hogy felperes azon az alapon, a melyre a jelen kereset alapítva van, t. i. hogy a közadósnak végrehajtás alá vonható ingói vétettek foglalás alá s így a csődtömeghez tartozó vagyon foglaltatott le, jogosítva van a lefoglalt ingóknak a birói zár alól feloldása iránt pert indítani. Alaptalan alperesnek arra alapított panasza is, hogy felperes keresetét elkésetten adta be, mert a felebbezési bíróságnak e kérdésben elfoglalt jogi felfogása az állandó birói gyakorlatnak megfelel. Nem bir alappal alperesnek az a panasza sem, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy felperes keresetének helyt adott. Habár ugyanis abból, hogy az E. Miklóssal, mint haszonbérbeadóval megkötött haszonbérleti szerződést haszonbérlőkként P. József és neje aláírták, jogilag az következik, hogy nevezett házastársak mindegyike haszonbérlőnek tekintessék, úgy, de tekintettel arra, hogy megállapíttatott, hogy P. Józsefné abban a kérvényben, melyben önmaga ellen a csődnyitást kérte, azt jelentette ki, hogy csődtömeget képezhető külön vagyonnal nem bir, hogy a csődbíróság a csődnyitásnak vagyon hiányából helyt nem adott és hogy P. Józsefné arra, hogy vagyona nincs, a csődbíróság előtt az esküt is letette, ezzel szemben alperes lett volna köteles bizonyítani azt, hogy az említett haszonbérlemény megszerzéséhez és kezeléséhez szükséges kiadások fedezéséhez P. Józsefné is hozzájárult a maga külön vagyonával, minthogy azon-