Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

47 Ezekből az okokból kellett az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani és őt, mint pervesztest a S. E. 109., 168. és 204. §-ai értelmében a felülvizsgálati eljárás költségének viselésére kötelezni. (Kir. Curia I. G. 109/1911. 1911 okt. 17.) 3196. A Cs. T. 12. §-a szerint a csődnyitas hatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra a közadós tartozása alapján a csődtömeg elleni hatálylyal tulajdon-, vagy zálog-, vagy megtartási jogot szerezni, biztosítást, zárlatot vagy végrehajtást elrendelni nem lehet és ha foganatosíttatott, az joghatálylyal nem bir. Habár a haszonbérleti szerződést haszonbérlőként a haszonbérlő neje is aláírta s így a házastársak mindegyike haszonbérlőnek tekintendő, mégis a nő, a ki a haszonbérleménynyel járó kiadások fedezéséhez a maga különvagyonával hozzá nem járul, nem szerez tulajdonjogot a haszonbérleménynek felszerelési tárgyaira és annak terményeire. A haszonbérleményen levő tárgyakra nézve a férj mint nemes ember, főszerzőnek tekintendő. T. Lajos ügyvéd mint vagyonbukott P. József csődtömeggondnokának S. Mátyás ellen indított igényperében a felebbezési bíróság a 42,812 korona értékű ingóságokat, illetve az ezek után befolyt összeget birói zár alól feloldotta, a kir. Curia pedig alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A mi alperesnek felülvizsgálati kérelmét illeti: a íelperességi jog hiányára alapított panasz alaptalan, azért, mert a felebbezési bíróságnak a felperességi jog kérdésében elfoglalt jogi felfogását a kir. Curia is helyesnek elfogadja anynyival inkább, mert a felek közt nem volt vitás az, hogy P. József ellen a csőd 1909. évi november hó 21-én nyittatott meg, hogy a csődnyitást elrendelő végzés is ezen a napon függesztetett ki a csődbiróságnál és hogy a jelen per által érintett végrehajtás a közadós és neje ellen 1909. évi november hó 23-án, tehát a csődnyitást követő időben foganatosíttatott, tekintettel már most