Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

A felebbezési bíróság dr. E. Zs. mint kiskorú B. Teréz részére ki­rendelt gondnok keresete alapján F. H. alperest havi 16 kor. tartásban maras­ztalta, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a követ­kező indokolással: Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi és eljárási jogszabályt sértett meg avval, hogy őt a kiskorú felperes javára tartásdíj fizetésére köte­lezte, holott őt a budapesti VII. ker. kir. járásbíróság 1902. Sp. II. 351/3. sz. a. meghozott jogerős ítéletével kötelezte már arra, hogy 1902 április hó 8-ától kezdve B. Teréz 12. életévének be­töltéséig havonként 16 K-át fizessen tartásdíj fejében. Ez a panasz azonban nem állhat meg. Az itélt dolog kifogását ugyanis annak fölhozója csak annak az ítéletnek vetheti ellen, a mely ugyanama felek közt és ugyan­ama pertárgy fölött döntött. Ez az eset azonban itt nem forog fönn, mert a budapesti VII. ker. kir. járásbíróságnak fönnemlített ítélete abban a perben keletkezett, a mely B. Julianna, a kiskorú felperes anyja és az alperes közt az anyának fizetendő tartásdíj iránt folyt le, holott ebben a perben maga a kiskorú lép föl fel­peresként ügygondnoka útján a maga számára követelve az al­perestől a házasságon kívül született gyermeket nemzőjétől meg­illető tartásdíjat. De nem állhat meg az itélt dolog kifogása még az őrt sem, mert a nem vitás tényállás szerint a kiskorú anyja az említett jogerős Ítélet végrehajtása közben az alperessel bírósá­gon kívül olyan tartalmú egyezséget kötött, a melynek értelmé­ben 400 K ellenében vele szemben minden tartási igényről le­mondott, úgy, hogy a felperes az érdekelt felek részéről hatályon kívül helyezett jogerős ítélet alapján mitsem követelhet az al­perestől. Ennek az egyezségnek tehát csakis a kiskorú anyja és az alperes közt lehetne az a joghatálya, hogy az anya nem élhetne az általa megkötött egyezség érvénytelenségének kifogásával az alperessel szemben, de viszont a felperesre nézve ez az egyezség kezdettől fogva hatálytalan lévén, annak tartalma nem befolyá­solhatja tartási igényeit az alperessel szemben. Éppen azért a felebbezési bíróság nem sértett meg jog­szabályt, midőn a felperes keresetének érdemében helyt adva, az alperest az ítéletben helyesen felhozott indító okokból tartásdíj fizetésére kötelezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom