Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

41 jogi és iparhatósági átruházása csak a vételárnak teljes megfize­tése után volt a vevő által követelhető, korlátlan tulajdonába és birtokába visszavehesse. Végül az A) alatti szerződési okirat XI. pontjában az is ki­köttetett, hogy az esetben, ha a vevő vagy kezese a fizetési fel­tételeknek pontosan meg nem felelne, eladó jogosítva leend az üzletet visszavenni és hogy az eladót az a jog is megilleti, hogy a vételárhátralék összegeket vevőtől és kezesétől birói úton be­hajthassa. A szerződési okiratnak ebből az utóbbi rendelkezéséből kétségtelen, hogy a fizetési feltételeknek nem pontos teljesítése esetében az üzlet visszavétele esetére kikötött vételárhátralék iránti követelési jog szerződési büntetésképen megszabott szol­gáltatásnak, illetőleg kötbér kikötésének minősül, habár a szer­ződő felek nem kötbér, hanem vételárhátralék kifejezést hasz­náltak is, mert ha a szerződő felek jogviszonyuk jogi minősíté­sére nézve jogilag téves elnevezést használtak, a bíróság van hivatva a jogilag helyes minősítésre és a szerződések értelmezé­sénél szabály az, hogy a szerződések akként értelmezendők, hogy azok hatályosak legyenek. Ezekhez képest a felperes jogosítva van a helyesen jogilag kötbérnek minősülő vételárhátralékot a vevőtől, illetőleg a kész­fizetői kötelezettséget vállalt alperestől követelni, a minek nem áll ellent az a megállapított tényállás sem, hogy a felperes az üzletet a vevő szerződésszegése miatt szerződési kikötésnél fogva és az üzlet közigazgatási felügyelet alatt állása miatt kény­szerűségből és vagyoni érdekei megóvása okából még a kereset beadása előtt visszavette, a mely kényszerű visszavétel a szerző­déstői való elállásnak nem tekinthető, sőt a H) alatti szerződési okirat tartalma szerint másnak veszteséggel el is adta, mert a kötbér annak az esetnek beálltával, a melyre kikötve van, azon­nal keletkezik és követelhető s annak a vagyoni érdeknek bizto­sítására szolgál, a mely a szerződés nem teljesítéséből előáll, a nélkül, hogy a felperes az eladás tárgya feletti rendelkezési jogá­ból kizárva volt volna. Minthogy azonban a fenforgó esetben a felperes vagyoni érdekeinek biztosítása szempontjából a kötbér természetű 30,000 korona vételárhátralék és illetőleg az ebből egyelőre keresetbe vett 10,000 K túlmagasnak mutatkozik, ilyen esetben pedig a

Next

/
Oldalképek
Tartalom