Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

42 kötbér összege bíróilag mérsékelhető és mérséklendő, ennélfogva a vevő szerződésszegése által sértett ennek a vagyoni érdeknek megfelelő 5000 koronára volt a kötbér összege bíróilag mérséklendő, a mely után a bírói gyakorlat szerint kamat nem ítélhető. Ezekhez képest a felhozott indokokból a felülvizsgálati kérelemnek részben helyet adni, a felebbezési bíróság ítéletét a rendelkező rész szerint részben megváltoztatni és az alperest, mint a per főkérdésében pervesztest a S. E. 110., 168. és 204. §-a alapján úgy az elsőbirósági és felebbezési, valamint a per főkérdésére nézve sikerrel járt felülvizsgálati eljárási költség megtérítésére is kötelezni, ellenben az 5000 K-át meghaladó többletre és a kamatokra nézve a felülvizsgálati kérelmet elutasítani kellett. (Kir. Guria I. G. 146/1911. 1911 október 12.) 3193. Külön kikötés híján az alkalmazottra nézve jogi szempontból közömbös, vájjon az árú eladása haszonnal járt-e vagy sem, mert őt csak szolgálati szerződésének leltételei és az az általános jogszabály kötelezik, hogy elvállalt kötelezettségének pontosan és lelkiismeretesen eieget tegyen, ezzel szemben viszont ugyanezt követelheti főnökétől is és pedig akkor is, ha erre nézve a vállalkozás veszteséggel végződött. A felebbezési bíróság W. Jenőnek keresete alapján R. Lajos alperest 2170 K megfizetésére kötelezte, a kir. Guria felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság marasztaló ítéletével megsértette azt a jogszabályt, hogy a főnök és alkalmazottja között egymagában álló egységes, üzleti vállalkozásra vonatkozóan azon reményben és azon kölcsönös gondolattal létesült szolgálati szerződés, hogy az egyébként mindig koczkázatos üzleti vállalkozás haszonnal jár, a főnök részéről jogosan megszüntethető az esetben, ha a vállalkozás kárral fenyeget. Az alperesnek ez a panasza azonban alap nélkül való. A peres felek jogviszonyát ugyanis az A) alatti szerződés szabályozza. Ennek értelmében a legalább két esztendőre szer-