Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

144 A felperesnek a felülvizsgálati kérelmében felhozott panaszai alap nélkül valók. Nem sértett ugyanis jogszabályt a felebbezési bíróság avval, hogy abból a megállapításából, a mely a peres felek közt az alpe­res részéről a felperestől haszonbérletben bírt ingatlanon az épü­letek leltárát pótolja, kihagyta az egyes épületek építésének idő­pontját és annak kijelentését, hogy azokat az alperes nem hasz­nált, új állapotban vette volt át. Tekintve ugyanis azt, hogy a felebbezési bíróság tényül álla­pítja meg ítéletében, hogy a ház, az istálló és a kút az 1907. év nyarán készült el, a kukoriczagóré pedig 1908. év tavaszán, a mely jogerős megállapítás a leltárszerű megállapításnak pótlása és egyben annak lehetőségét is kizárja, hogy a felperes ez idő­pontok megállapítása végett új perre kényszerüljön; annál kevésbé, mert nem is vitás, hogy az alperes a haszonbérleti szerződést M. A.-tól 1907 november havában vette át, tehát olyan időpont­ban, a mely egybevetve az épületek elkészültének idejével, ön­ként következtetni enged a szóban forgó építkezéseknek az alpe­res bérlő jogviszonyának megkezdésekor állapotára: a felpere* semmiféleképen sem sérült meg jogaiban azzal, hogy a felebbezési bíróság ezeket az időpontokat a leltár jellegű fölsorolásból ki­hagyta. Igaza van ugyanis a felebbezési bíróságnak avval a fel­fogásával, hogy a leltár — fogalmi értelme szerint — az annak elkészültekor talált állapotot köteles híven visszaadni és hogy a biróság abban elmúlt tényeket nem rögzíthet meg és éppen ezért nem sértett meg a biróság jogszabályt avval sem, hogy nem vette föl a leltárba a haszonbérleti szerződés 6. pontjában a szalma és törek visszahagyására megállapított egyáltalán nem vitás jogi kötelezettséget, mert hiszen a leltár csak az ott körülirt termény­mennyiségnek valóságos átadását és átvételét igazolhatná, ez: pedig a leltárnak a biróság részéről mostani megállapításakor nem történt meg. Egyéb szempontból pedig a S. E. 16. §-ában szabályozott megállapításra ebben az esetben a felperes érdekének biztosítása végett szükség nincs, meri az alperes állított «éleme­dett» kora erre jogalapul nem szolgálhat. S nem befolyásolhatta a bíróságot ebből a szempontból sem az U. A.-fal 1905 október 3-án megkötött haszonbérleti szerződésnek 21. pontja, a mely szerint «Birtok leltár mellett adatik át és vétetik vissza», mert hiszen a megjelölt időpontban a szóban forgó épületek nem létez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom