Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

140 Felperes keresete rendén az alábbi állítólagos szerződésszegések miatt a haszonbéri szerződés megszüntetéséért és kártérítésért lépett fel. A felebbezési bíróság ítéleti indokolása szerint a peres felek között nem vitás haszonbéri szerződés 7. pontja értelmében megillette alperest az, hogy a haszonbérelt területen levő erdőkből a haszonbérbeadó által kijelölendő helyen 5 hold 10 évnél nem fiatalabb erdőt a maga számára levágathat; és a felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó Ítéleti tényállása szerint alperes 1910. évben a felperes jogelőde által kijelölt helyről folytatólagosan 10 éves korhatárt meghaladó fákat vágatott le, még mielőtt felperes a vásárszerződés megkötése után a vágáshely kijelölésére alpereseknek utasítást adott és alperes öt holdnál nagyobb területről fát nem vágatott le; e szerint tehát alperes az illetményében kikötött erdőterület fájának levágásával szerződésszegést nem követvén el, a kereset e tekintetben jogi alappal nem bír. A haszonbéri szerződés 5. pontja szerint haszonbérlő köteles az átvett épületeket és kerítéseket a haszonbérlet tartama alatt sajátjából kijavíttatni, jókarban fentartani és a bérlet megszűntekor jókarban visszaadni; ebből kifolyólag alperesnek az épületeket és az azokhoz tartozó alkatrészeket fokozatosan, tehát a bérleti időtartam arányában volt köteles kijavíttatni; és a felebbezési bíróság tényként azt állapította meg, hogy az épületek és kerítések, egy csűr, egy kukoriczagóré és egy cselédház kivételével az átadáskor gyenge, sőt nagyon elhanyagolt állapotban voltak és most sincsenek rosszabb állapotban, mint a minőt az átadáskor felvett leltár feltüntet és több épületnél észlelhető javítás ; és a felebbezési bíróság a keresetnek helyt nem adott különösen azért, mert alperes a haszonbérleti idő hátralevő tartama alatt a még nem teljesített kijavításokat eszközölheti. A felebbezési bíróságnak ez az álláspontja téves, mert az az állított szerződésszegés, mely szerint az épületeket kellő időben ki nem javította, a haszonbérbeadó érdekeit és az ingatlan állagát komolyan veszélyezteti és ép ezért a haszonbérbeadó nem tartozik megvárni a szerződés lejárlát, hogy addig esetleg nagyobb károsodást szenvedjen;