Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)
136 Védekezett alperesek az utóörökösök törvényes képviselőjének mellőzése miatt a S. E. 27. §-a 4. pontja alapján pergátló kifogást emeltek és a felebbezési bíróság e kifogásnak helyt nem adott azért, mert az ismeretlen örökösök részére a bíróság által kinevezett ügygondnok által az utóörökösök törvényes képviseletben részesültek. A felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja téves. A végrendeletben megnevezett utóörökösök ismeretlen örökösöknek tekinthetők nem lévén, az ismeretlen örökösök részére kinevezett ügygondnok által képviselve perbeidézetteknek nem tekinthetők, mert az 1877: XX. t.-cz. 30. §-a c) pontja és az ezt kiegészítő 1894: XXI. t.-cz. 128. §. 8. bekezdése értelmében a születendő végrendeleti utóörökösöket vagy utóhagyományosokat csak a gyámhatóság által kinevezendő gondnok, a B. Ákos nevét viselendő alapítványt képzendő kórház utóörököst pedig az 1868 : LIV. t.-cz. 33. és 84. §-a értelmében a közalapítványi ügyigazgatóság képviselheti. A m. kir. Curia 42. sz. polg. döntvényében kimondotta, hogy abban az esetben, ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele avagy birói átadása előtt kívánja követelését a törvény útján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbeidézni. Minthogy az örökösök összessége alatt a hagyatéki vagyon állagára nézve érdekelt utóörökösök is értendők és felperes ezeket a fennebb előadottak szerint perbe nem idézte, anyagi jogszabályt sértett a felebbezési bíróság azzal, hogy a pert valamennyi örökös perbenállása nélkül érdemben elbírálta; azért a felebbezési bíróság ítéletét a hivatalból is figyelembe veendő helytelen alperesítés okából megváltoztatni, felperest keresetével elutasítani és a S. E. 109., 168. és 204. §-a értelmében az összes perköltség megfizetésében elmarasztalni kellett. (M. K. Curia I. G. 263/1911. 1912 márczius 1.)