Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

137 3239. A bérlőnek az a cselekménye, hogy a bérelt nyaraló szobáit a téli hónapokra elzárta és a bérleménynek a bérbeadó részéről történt átvétele után is még zárva tartotta, a szerződés megszüntetésére jogos okul nem szolgálhat, mert általában szokásos a fürdőhelyeken levő és csak a nyári idény alatt használatban levő nyaralók szobáit télen elzárva tartani. B. Dénes felperesnek K. Teréz alperes ellen bérleti szerződés megszüntetése s jár. iránti sommás perében hozott felebbezési bírósági Ítélet ellen felperes felülvizsgálati kérelemmel élvén, a m. kir. Curia azt elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 185. §-a a) és c) pontjai alapján a felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel ; azonban alaptalan az a panasza, hogy a felebbezési biróság eljárási jogszabályt sértett azzal, hogy az alperes szolgálatában álló házmesternek és nejének tanúvallomását bizonyító erejűnek elfogadta, mert a biróság a tanuk vallomásának bizonyító erejét szabadon mérlegelhette, a mérlegelés eredménye pedig felül nem vizsgálható. Alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett, a mikor arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az alperes csak azokért a cselekvényekért vagy mulasztásokért s ezekből eredett rongálásokért vonható a felperes részéről felelősségre, a melyek a bérlemény tárgyainak a felperes tulajdonába jutása után fordultak elő, mert a felebbezési biróság e részben alkalmazkodni tartozott a m. kir. Curia feloldó végzésében elfoglalt jogi álláspontjához (S. E. 204. §.), már pedig a felperes a bérlemény tárgyait W. Jakabtól az /) alatt csatolt adásvételi szerződési okirat tartalma szerint olyan állapotban, minőségben és számban vette át, a milyenben a vagyontárgyak a szerződés megkötésekor voltak és a felebbezési biróság W. Jakab vallomásával bizonyítottnak fogadta el azt, hogy a bérbeadó W. Jakab nem engedte meg ugyan az alperesnek azt, hogy a bérleményt a szerződésnek meg nem felelően használja, de a szerződésellenes használatot elnézte, az ebből származható igénvei azonban a felperesre pusztán annál a ténynél fogva, hogy a bér-